A sakk története Ürmös Gyula visszaemlékezésében

A sakk az emberi szellem által alkotott legkiválóbb játék, amelyet sportszerűen is lehet űzni. A sakkjáték sok évszázados története folyamán mind nagyobb népszerűségre tett szert. Olyan játék, amelyet másfélezer év óta a világ valamennyi népe elfogadott és magáénak vallott.Elsőrendű nevelő eszköz, az önnevelés, az egyén és a társadalom nevelésének kitűnő eszköze. Növeli az emlékezőtehetséget, a képzelőerőt, önmegtartóztatásra, fegyelmezettségre nevel. Ezek mellett még szórakoztat is. A fárasztó munka után igazi télüdülést jelent, változatosságával leköti a figyelmet.

A sakkjáték keletkezéséről számtalan monda kering. A legrégibb írásos emlékek Indiából származnak. A játék neve "csatur anga" (hindu hadsereg). A nagyon unatkozó indiai herceget egy alattvalója ajándékozta meg a sakkjátékkal. A herceg megkérdezte a feltalálót, milyen jutalmat kíván. A feltaláló azt kérte, hogy adjanak a sakktábla első mezejéért egy szem búzát, a másodikért kettőt, a harmadikért négyet és így tovább. Mindegyikért kétszer annyit, mint az előzőért. A herceg elcsodálkozott a szerény kívánságon, úgy gondolta, hogy nem lehet több néhány zsák búzánál, s megparancsolta a kérés teljesítését. Nagy volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy a kívánság teljesítéséhez nem elég az akkori ismert világ összes búzája. 17896866408531581975=20 jegyű szám.

Hazánkban az 1700-asévek második és az 1800-as évek első felében lehet nyomon követni a játék megjelenését. Városunkban, Mezőkovácsházán a sakk megismerése, szűk körben történő művelése a század elejére tehető. A település mezőgazdasági jellege nem kedvezett a szellemi játék széleskörű megismerésének, elterjedésének. írásos források nincsenek, azonban volt szerencsém ismerni néhány 1800-as években született idős embert, akikkel még játszottam is az 50-es években Dr.Reneczéder Lajos (orvos), Dr. Harsányi László (szolgabíró), Dr. Kozma Gyula (jogász).

A velük folytatott beszélgetés bizonyítja, hogy a játékot szűk körben ismerték és művelték is. A település gazdasági és társadalmi fejlődése a 20-as 30-as években – a környező településekhez viszonyítva- felgyorsult. Egyre élénkebb kereskedelmi és ipari tevékenység jelenik meg. Jelentős számú zsidó család települ le. A polgáriasodás megindul. A község közigazgatási központ lett, szolgabíróság működik, ipari tanonciskola kezdi el az oktatást. Ezek a változások kedveznek a sakkjáték szélesebb körű megismerésének, elterjedésének. Megépül az iparosok háza ipartestület (jelenlegi bútorbolt). Megalakul és jelentős létszámmal rendszeresen működik a Katolikus Szegényegylet. A kedvező feltételek eredménye, hogy a 30-as 40-es években már szélesebb körben művelik a játékot. Azonban továbbra is a zártaág jellemzi. A településen belül különböző közösségek (pl. Katolikus Szegényegylet) szórakozási céllal játszák. 1945-ig a legismertebb művelői: Iglói Béla (tanító) Balda Mihály (cipész) Drégely Béla (tanító) Takács Balázs (szabó) Wagner László (tanító) Józsa Lajos (gazdálkodó) Szöllősi Ferenc (tanító) Oláh András (műköves) Hedvig Lajos (fodrász) Balda György (kovács) Pasek Lajos (cipész). A felsoroltakon kívül még lehettek más sakkozók, ismeretem lehet, hogy hiányos. Módosítást köszönettel veszem.

A II.világháború után -1945- a sakkélet is újjá éled. Mozgatója Hedvig Lajos fodrász. Orosházi, szegedi működése során elméleti ismereteket is szerzett, s így a település első számú sakkozójává vált a még ma is élő fodrász. Alkalmi versenyeket rendeztek a környező településekkel, és kapcsolatot teremtettek. A fiatalok körében az elméleti képzést megszervezi és vezeti. Új arcokkal bővül a sakkozók köre. Kocsán Dezső (kereskedő) Izsák Mihály (gazdálkodó) Kocsányi Antal (MÁV dolgozó) Sipos Béla (hivatalnok) Krizsán József (postai dolgozó) Kálmán Antal (MÁV dolgozó) Izsák Péter (gazdálkodó) Hittmann László (könyvelő) Oláh István.
Az 1948-as politikai fordulat nem kedvezett a sakkozás fellendülésének. Az államosítás, az ipartestület megszűntetése helyiség gondot okozott. A sakkozók többsége foglalkozásukat tekintve nemkívánatos polgári réteghez tartozott. Az öntevékenység eredményeként Takács Balázs szabó bocsátott a sakkozás rendelkezésére egy helyiséget, melyet Hedvig Lajos fodrász rendezett be sakkasztalokkal. (A mentőállomás melletti épületben).

Azonban a hatalom bizalmatlan. Az összejövetelek mögött szervezkedést vélt. A működést betiltják. Az 50-es években a korcsmás, a Priskin vendéglő, később a Kacsa, a Cukrászda (jelenleg Farkas Szilárd üzlete) ad helyet a sakkozóknak. 1960-ban átadják a Művelődési Központot, és itt nyernek elhelyezést a sakkozók. Nehezen szokták meg az új helyet, a vendéglő és a cukrászda melegebb légkört nyújtott. A sakkélet beindításában jelentős támogatást nyújtottak: Kocsán Dezső (kereskedő) Veszely József (osztályvezető) Balda Mihály (cipész) Dr. Szabó Imre (orvos) Macsányi Antal (MÁV dolgozó) Krizsán József (postai dolgozó) Pasek Lajos (cipész) Izsák Péter (boltvezető)
Megalakult a járási Sakkszövetség, amelynek elnökéül engem választottak, amit a 70-es évek végéig betöltöttem. 1963-ban szerveztük meg első alkalommal Mezőkovácsháza egyéni bajnokságát.

A logikai játékok legjobbjai

Nekem személy szerint a logikai játékok szavak hallatán a malom és a sakk ugrik be azonnal. Előbbivel számtalanszor játszottam gyermekkoromban a szüleimmel, utóbbinak a család férfitagjai voltak igazi szerelmesei. Felnőtt fejjel elgondolkozva rajta, hogy miért rajongtam annyira a logikai játékok eme örökbecsűjéért, rá kellett jönnöm, hogy azért mert nem csak szórakoztató volt, de el is lehetett benne fáradni! A logikai játékok legnagyobb előnye, hogy olyan szellemi teljesítményre, taktikázásra, előrelátásra sarkallja az embert, amire kevés kikapcsolódási forma képes.

Forrás: Ürmös Gyula: A sakk története ürmös Gyula visszaemlékezésének tükrében Mezőkovácsházán (visszaemlékezés).