Témánk szempontjából fontos kérdésként merül fel, vajon az énkép és az önértékelés milyen összefüggést mutat az iskolai teljesítménnyel. Nos, jelentős kapcsolat áll fenn a negatív énkép és az alacsony teljesítményszint között, ráadásul a negatív énképű gyerekek nemtől függetlenül jobban szoronganak, mint a jó énképpel rendelkező társaik, s ez még nehezebbé teszi helyzetüket.

Iskolakezdés és pozitív énkép

Kutatások azt is igazolták, hogy még alacsonyabb szintű intellektuális készségek mellett is a pozitív énképpel rendelkezők előrehaladása biztosabb, mert kritikus helyzetekben az önbizalmuk („képes vagyok rá) átsegíti őket a nehézségeken (Rosenberg 1981). Keményebben dolgoznak, jobban vágynak a sikerre, mint amennyire félnek a kudarctól. Tehát az egyén önmagába vetett hite teremti meg az alapot a tevékenységben való kitartáshoz. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a pozitív énkép mintegy közvetít a képességek és a teljesítmény között. Tovább gondolva azt is kijelenthetjük, hogy: a képességek csak akkor jó előrejelzői az iskolai teljesítménynek, ha pozitív énkép társul hozzájuk!

Az alacsony önértékelésű gyerekek esetében a vizsgálatok azt mutatják, hogy három fejlődési lehetőség áll fenn, melyek sajnos mind kedvezőtlenül hatnak a motivációra és ezen keresztül a teljesítményükre (Perron 1972).

Rezignáció: amikor a gyerek meggyőződik alkalmatlanságáról, negatív énképet alakít ki, s mintegy beletörődik a helyzetbe. Iskolapszichológusként hallottam egy másodikos kisfiútól a következő mondatot, amikor megkérdeztem, hogy szerinte mi az iskolai problémáinak az oka: „Tetszik tudni, az a baj, hogy én teljesen hülye vagyok!”

Kompenzáció: a gyermek pl. nappali álmodozásba kezd, és a fantázia birodalmában teremti meg önmaga számára azt a sikert és elismerést, amit a valóságban nem kaphat meg. Veszélyes út lehet, mert könnyen az irracionalitás irányába terelődhet a személyiség.

Lázadás: szembefordulás az iskolai értékrendszerrel, konfliktusok kialakulásához és agresszív megnyilvánulásokhoz vezethet. További gond, hogy az alacsony önértékelésű személyek befolyásolhatóbbak, mint a magas önértékelésűek, mert a lelkük mélyén nagyon vágynak a társas elismerésre. A befolyásolhatóság miatt ugyanakkor könnyebben kerülhetnek olyan kortárs csoportok hatása alá, amely csoport normái az iskolai teljesítmény ellen hatnak, viszont megadják az elismerés és valahová tartozás élményét.

Harmatiné Olajos Tímea - Szülők, óvodások, szorongások - Az iskolakezdés lelki terhei