A gimnasztika meghatározása

A gimnasztika a mai értelmezés szerint az általánosan és sokoldalúan képző gyakorlatokat, a sportágak előkészítő, fejlesztő és szinten tartó gyakorlatait, valamint az ember természetes mozgásait foglalja magába. A gimnasztika a test kulturális mozgásos cselekvések rendszerében egy olyan testgyakorlati ág, amely az ember törzsfejlődése (filogenezise) során kialakult alapvető, elemi mozgásmintákat rendszerezi, e mozgások variációiból és kombinációiból összeállított gyakorlatokkal az ember motoros képességeinek megalapozását, fejlesztését, szinten tartását célozza meg (Metzing, 1996).

Az általánosan és sokoldalúan ható, a motorikus teljesítményt megalapozó, előkészítő és fokozó gimnasztika gyakorlatok sportágsemlegesek, sportágfüggetlenek, a sajátos sportági képzést segítő gimnasztikai gyakorlatok azonban sportágspecifikusak. A gimnasztika nem egy sportág elkötelezettje, nem egy sportág része, hanem minden sportág és a testnevelés is felhasználja mozgásanyagát, általánosan előkészítő és speciálisan felkészítő jelleggel. A gimnasztika gyakorlatok végrehajtásának technikáját, szabályait, törvényszerűségeit, kritériumait és követelményeit mindig a célul kitűzött, a szervrendszerekre kifejtett hatások elérése diktálja, determinálja.

A gimnasztika célja

A gimnasztika célja a gimnasztikai gyakorlatok tanítása-tanulása során olyan mozgáskészségek kialakítása, a motoros képességek olyan szintű fejlesztése, ami elősegíti az egészséges testi fejlődést, lehetőséget biztosít a mozgáskultúra fejlesztésére, a sportbeli teljesítményfokozásra, emellett felkelti, majd szilárdítja az aktív és rendszeres testedzés iránti érdeklődést (Hamar, 2001).

A gimnasztika feladatai

A gimnasztika gyakorlataival sokféle feladatot vagyunk képesek megoldani. Általános, speciális, közvetlen előkészítésre és felkészítésre egyaránt alkalmasak. A gimnasztika gyakorlatok, sokoldalú hatásuk miatt nélkülözhetetlenek valamennyi mozgáskészség kialakításában. A gimnasztika gyakorlatok alkalmazása a biológiai fejlődés és érés időszakaiban jelentősen segíti a legfontosabb mozgásformák tanulását, a motoros képességek megalapozását és fejlesztését. Általános és sokoldalú hatásuk miatt pozitívan hatnak az iskolai tanulók és a rekreációban résztvevők szervezetének egészséges, harmonikus fejlődésére, elősegítik mozgásműveltségük gyarapodását.


A gimnasztika fejlődési irányait napjainkban szerencsére már a sporttudományi kutatások eredményei határozzák meg. A gimnasztikában elengedhetetlen és permanens feladat a biomechanikai törvényszerűségek, a funkcionális anatómiai ismeretek és a legfrissebb izomélettani kutatási eredmények felhasználása. A motoros képességek fejlesztése minden sporttudományi részterületen (az iskolai testnevelésben, a sportágakban, a különböző rekreációs tevékenységformákban), továbbá a gimnasztika, mint tantárgy oktatásában is különös hangsúllyal bír.

A kisgyermekkortól, a serdülőkoron, az ifjúkoron, a felnőttkoron és a középnemzedéken át, az idősebb korosztály egészségmegőrző programjáig, megfigyelhetjük a gimnasztikai gyakorlatok hasznosságát, ha azokat tudatosan, szakszerűen és célorientáltan alkalmazzuk. Ha a pszichomotoros képességek, vagy általában a motorium fejlesztése, kiteljesítése, a mozgásműveltség gyarapítása a célunk, akkor a gimnasztikát általános értelemben használjuk, az alábbi területeken (4 terület):
- a kisgyermekek gimnasztikájában, az óvodások testnevelésében;
- a közoktatás és a felsőoktatás testnevelésében;
- testnevelési bemutatók és sportünnepélyek alkalmával;
- rekreációs céllal végzett testedzés alkalmával, Sport for All (Mindenki Sportja) foglalkozásokon, rendezvényeken.
Abban az esetben, ha kifejezetten teljesítményorientációs céllal használjuk a gimnasztikát a különböző sportágak területein, a gimnasztika speciális hatásaira építünk. Ezek a speciális hatásrendszerű területek a következők (5 terület):
- az élsportolók felkészülése, felkészítése (edzése) és versenyzése;
- a fegyveres testületek és a tűzoltók motorikus felkészítő munkája;
- a regenerációs folyamatok felgyorsítása;
- a sérülés utáni rehabilitáció;
- a cselekvéstanulási folyamat segítése.

Gyakorlat, gyakorlatfajták

Nagyon ritkán fordul elő izoláltan egy alapforma, inkább az alapformák kapcsolatával, sorozatával találkozunk gyakrabban. Ha két, vagy több alapformát meghatározott ütembeosztás szerint összekapcsolunk, akkor gyakorlatról beszélünk. Bonyolultsági foka, illetve szerkezete szempontjából a gyakorlat lehet egyszerű, összetett, többszörösen összetett. A legegyszerűbb változat, ha két alapforma kapcsolódik, ezt egyszerű gyakorlatnak nevezzük. Amennyiben legalább három alapforma, illetve két vagy több egyszerű gyakorlat kapcsolódik, úgy összetett gyakorlat jön létre.
Két vagy több összetett gyakorlat összekapcsolása többszörösen összetett gyakorlatot eredményez. Úgy is keletkezhet egyszerű vagy összetett gyakorlat, ha az alapformák egyidejűleg több ízület elmozdulásával jönnek létre.
A gimnasztika gyakorlatokat különböző szempontok, rendezőelvek alapján, az alábbiak szerint csoportosíthatjuk (a teljesség igénye nélkül):
- a külső és belső erők viszonya szerint,
- statikus gyakorlat,
- dinamikus gyakorlat;
- a formai jegyek alapján,
- határozott formájú gyakorlat,
- határozatlan formájú gyakorlat;
- a gyakorlat folyamatos végrehajthatósága alapján,
- zárt (ciklikus) gyakorlat,
- nyitott (aciklikus) gyakorlat stb.

A mozgásfejlesztés fontossága

A mozgásnak kiemelt jelentősége van a gyermek fejlődésében, képességeinek kibontakoztatásában, segíti az észlelést, a tapasztalatszerzést továbbá a beszéd egyik feltétele. Éppen ezért a mozgásfejlesztés is nagyon fontos már gyermekkorban. A szakemberek véleménye a mozgásfejlesztés céljait tekintve megegyezik (bár szakterülettől függően más módszerekkel dolgoznak).  Sok esetben a mozgásfejlesztés a gyógytornára épül. Így a mozgásfejlesztés gyakran felfogható egy komplex terápiaként, mely egy gyermek életének számtalan területére van jótékony hatással.

forrás: Forrás: Honfi László: Gimnasztika