Logikai játékok mindenkinek

A logikai játékok számtalan darabja található meg manapság az üzletek polcain, ám az igazi, hagyományos játékokat még mindig nem sikerült kiszorítaniuk a piacról az új kedvenceknek. Az egyik ilyen örökéletű logikai játék a Gó.

A góról: A gó története több mint 4000 éves. A játék Kínából ered, mint az emberi kultúra és tudomány sok más vívmánya. (Kínában vei-chi, Koreában baduk a játék neve.) A játék szabályai ugyan nagyon egyszerűek és természetesek, a góban rejlő taktikai és stratégiai lehetőségek gazdagsága mégis megunhatatlanná teszi ezt a fordulatokat rejtegető, a játékosok elemző készségét folyamatosan próbára tevő, az ötleteknek és egyéniségnek teret adó játékot. A játék célja a területszerzés. A tábla rajzolata egymást keresztező vonalak rácsa. Ezen a „területen” osztoznak a felek. Az egyik játékosnak fekete, a másiknak fehér, lencse alakú figurái vannak, amiket köveknek nevezzük. A játszmát üres táblán kezdik, és felváltva tesznek egy-egy követ a táblára, minden alkalommal egy üres kereszteződésre.

A már letett kövek később nem mozgathatók. Ha az ellenfél egy vagy több kövét sikerül szorosan körülzárni, az(oka)t le kell venni a tábláról. A góban ez jelenti az ütést. Az ellenséges kövek elfogása lehet az egyik módja annak, hogy területet szerezzünk, de a góban az erőszakosság általában nem kifizetődő. A gó stratégiai és taktikai lehetőségei korlátlanok, minden szinten kihívást és élvezetet kínál a művelőinek. A játékosok egyéni képességei jól láthatóan felszínre kerülnek a tábla mellett. A játék visszatükrözi a játékosok tudását, ügyességét abban, hogy mennyire képesek megtalálni az egyensúlyt a támadás és a védekezés között, mennyire tudják a köveket hatékonyan munkára fogni, mennyire képesek rugalmasnak maradni a változó helyzetekre adott válaszlépések során, időzíteni, pontosan elemezni, felismerni az ellenfél erősségeit és gyengéit. Egy japán mondás szerint, mutasd meg a gó játszmád, megmondom ki vagy.

A gó kivételes szellemi kihívás. A szabályok ugyan nagyon egyszerűek, de ennek ellenére, azok a kísérletek, hogy számítógépes programokat készítsenek a gó játékra, — a sakkhoz képest — eddig csekély sikerrel jártak. Még a legjobb programok is durva stratégiai és taktikai hibákat vétenek, nehezen birkóznak meg a több fronton zajló, de ezzel együtt egymásra ható helyi csatározások bonyolult, összefüggéseivel. A mesterséges intelligencia számára a gó — összetettsége miatt — várhatóan még sokáig a legnagyobb kihívások egyike lesz. A gó kellemes időtöltést kínál azoknak, akik szeretik a gondolkodtató, a logikán alapuló játékokat. Művelése során lehetőség nyílik az egyéni ötletekre épülő kísérletezésre, főleg a megnyitások terén. Mint a sakknak, a gónak is megvan a megnyitási stratégiája és taktikája, a játékosok már néhány alapvető lépéssor megtanulásával is sokat erősödhetnek. A gó hatalmas előnye a nagyon hatékony előnyadási (vagy ahogy sokszor nevezik, hendikep) rendszer. Ez lehetővé teszi, hogy nagy tudáskülönbségű ellenfelek is egyenlő eséllyel játszhassanak egymással, anélkül hogy az előnyadással a játék lényegét eltorzítanák. A gójátékos célja, hogy több területet szerezzen az ellenfelénél. Egy ilyen nagy (19×19-es) táblán előfordulhat, hogy bizonyos területeken valami rosszul megy. Ennek ellenére is meg lehet nyerni a játszmát, ha ellenfelünknél jobban teljesítünk a tábla más részein. A hadviseléssel párhuzamba állítva: néhány helyi ütközet elvesztése ellenére a háború megnyerhető, sőt, a helyi ütközetekben hozott, átgondolt áldozatok, akár a maga sabb célt, a háború megnyerését is szolgálhatják. Ez már persze mély stratégiai átgondolást igényel. Egy játszma során hamar kialakul annak sajátos arculata — nincs két egyforma játszma. Mivel a nyeréshez a játékosnak „csak” több területre van szüksége, mint ellenfelének, nagyon kevés játszma végződik döntetlennel, bár a végeredmény a játszma utolsó pillanatáig kétséges lehet. Az egyszerűsége mellett varázslatos szépségeket nyújtó góról méltán mondják, hogy egyike a világ leglenyűgözőbb játékainak.

A tábla Ez az ábra egy 9×9 vonalból álló gótábla rajza. A góban a vonalak illetve ezek metszés pontjai számítanak. A figurákat (góköveket) ezekre a metszéspontokra helyezik el a játékosok. A gyakorlottabb játékosok 13×13-as táblán is játszhatnak, de a gó igazi szépsége a 19×19 vonalas táblán mutatkozik meg. A versenyeket általában ekkora táblán játsszák.

A kövek: minden táblára tett kőnek „szabad kezei”, más szóval „életei” vannak. Ezek az életek, azok a szabad, szomszédos rácspontok, melyek egy vonallal össze vannak kötve magával a kővel. Így az 1-es fekete kőnek négy élete van, a 2-es kőnek három, míg a 3-as kőnek csak kettő. (Mivel a gó hadi játék, a köveket katonáknak tekinthetjük, innen származik a hasonlítás a „kezek”-hez.) A játék során fekete és fehér felváltva helyezik el köveiket a táblán. A feltett köveket mozgatni nem lehet, a játék végéig ott maradnak a táblán.

Logikai játékok 2-99 éves korig

A logikai játékok széles tárháza ma már lehetővé teszi, hogy a család legfiatalabb és legidősebb tagja is megtalálja közte a neki valót. A logikai játékok legnagyobb előnye, hogy nem csak szórakoztat, de fejleszt is, megmozgatja agyunkat. Ez nagyon fontos mind az idő, mind a fiatal korosztály számára, így ha szeretnénk a könnyed szórakozást és elménk palástolását összekapcsolni, válasszunk egyet a logikai játékok közül!

Gó, a lebilincselő játék