Miért éppen a táblajáték?

Amit a legtöbb gyermek szeretne, és amire a legtöbb gyermeknek szüksége van,
az a játék. A játék olyan legyen, hogy művelése közben gondolkodásra késztesse a gyermeket, erősítse szociális viselkedést, a szóbeli kommunikációt, a megegyező készséget, a türelmet és a másokkal való együttlét szeretetét. A játék érzelemmel teli tevékenység, az érzelmi intelligencia kiváló fejlesztője, a személyiség formálója. Fejleszti az érzelmi intelligenciát, az önismeretet, segít kapcsolataik ápolásában és beszélgetéseik elmélyítésében.

A játék közben a gyermek szabadnak érzi magát, leveti az álarcait, amely során láthatóvá válik igazi személyisége. Élvezi a játékot, örül, izgul, bosszankodik. Belefeledkezve, egy valóságos helyzetben tapasztalt hasonlatos élményeket él meg.
A gyermek a játékot komolyan veszi, ezért segítséget kell adnunk neki a győzelem és a vereség feldolgozásához, hiszen mindkettőt másként éli meg. Hátrányba kerülés esetén szomorú, előnynél elégedett, boldog, sőt büszke teljesítményére, még akkor is, ha az nem feltétlen csak tudásának, hanem a szerencsének tudható be. A játékban részt vevőnek meg kell tanulnia a feszült helyzetek kezelését, a kudarccal való szembesülést, miközben önbecsülése emelkedhet. A játék üzenete, hogy soha ne add fel, hiszen a vesztes helyzetből is ki lehet kerülni győztesen. A vesztes letiprása nem lehet cél, viszont cél a másik tiszteletben tartása, a szabályok követése. A szabályok követése fontos a kapcsolatok kiépítéséhez, a másik emberrel való együttműködéshez. A fair play, a sportszerűség elsajátítása, megtanulása fontos feladat. Már az alsóbb évfolyamra járó gyermek is megtanítható a fair play-re, arra, hogy az ő győzelme valakinek a vereségével jár, amelyet toleránsan illik és kell kezelni, így kiváló eszköze a felek közötti konfliktus kezelésének.

A táblajáték a tanulás, a gondolkodásfejlesztés, a tehetséggondozás kiváló eszköze is, amely hozzásegíti a gyermeket az iskolai sikerességhez. Egy érdekes, izgalmas játék figyelemre, kitartásra késztet. Kezdetben az elméleti stratégia tanítása helyett a tapasztalat kerül az előtérbe. Az életkor előrehaladtával azonban ez megváltozik, az elméleti ismeretek egyre jelentősebb szerepet töltenek be. A játék sajátossága, hogy pillanatról pillanatra döntéseket kell hozni, amely a játék menetére és kimenetelére hatással van. A játékosnak meg kell tanulnia, hogy a döntéséért vállalnia kell a következményeket. Vannak egyértelmű és tiszta helyzetek, de mindenkinek megvan a saját stratégiája, és másképp jut el a győzelemig, éppen úgy, mint ahogy a valós életben is tapasztalható. Tudnia kell késleltetni vagy egy látszólag hátrányos helyzetet elfogadni a jobb eredmény eléréséért, a későbbi győzelemért. A gyermeket alkalmassá kell tenni arra, hogy gondolkodjon, tervezzen, szituációt oldjon meg. Az egyik játékban szerzett tapasztalat egy másikra hatással van. A játékban a folyamat megtanulása a fontos, mert ezzel tulajdonképpen a gyermek megtanul tanulni. Ha a játék közben képes gondolkodni, akkor azon kívül is képes lesz rá. A szabályok elmondása, a tapasztalatok megfogalmazása, az elvek, stratégiák felépítése idetartozik. A tanult stratégia átvihető, más helyzetben is értelmezhető.

A játékot az életkornak megfelelően kell megválasztani. Kezdetekben nem a  stratégiai gondolkodás, a szabályok fontossága az elsődleges, hanem annak segítése, hogy a gyermek magabiztosan, kedvvel és élvezettel játsszon. A játék gyakori alkalmazásán keresztül fejlődik a gondolkodása, képes lesz tervezni, stratégiát kialakítani, kritikusan gondolkodni.

Nekünk, felnőtteknek az a feladatunk, hogy ezeket a helyzeteket segítsük, a veszteség miatti rossz érzést elűzzük, a győzelmet pedig együtt ünnepeljük.
Nehéz pontosan meghatározni, hogy mi a táblás vagy táblajáték. Találó, ha úgy  jellemezzük, hogy az élvezetes időtöltés egyik eszköze, de olykor a tanulás segítője is. Nem munkaeszköz és nem is művészeti tárgy. A munkaeszköztől való elkülönítés persze meglehetősen nehéz, hiszen a hivatásos játékosok esetében munkaeszköznek számít. A táblajátékot el kell különíteni a művészeti alkotástól  is, bár kétséget kizárólag művészeti és esztétikai élményt nyújtó játékok is vannak, mint amilyen a Mahjongvagy a puzzlek vagy akár a szoliterek.

A játék jellemzője a szabályok követése vagy a győzelemért való küzdés.
A táblajáték egyaránt jelenthet szellemi és fizikai kihívást. A játékok során jártasságra, gyakorlatra lehet szert tenni, ugyanakkor tanulást segítő, nevelő, ösztönző és pszichológiai hatása is van.

Definiálva: a táblajáték olyan, általában bábuval vagy koronggal játszott  játék, amelyet egy előre elkészített mezőn, meghatározott szabály szerint egy  vagy több személy játszhat. A játék alapja lehet egy megfelelően alkalmazott  stratégia, vagy a szerencsén is alapulhat, vagy akár mindkettőn, ahol a cél a győzelem. Az ősi játékokra jellemző, hogy általában két ellenséges fél közötti harcról szólnak (például a sakk), és ez ma is jellemző a legtöbb táblajátékra.
Bár a játéktudás nagyban függ a gyakorlástól, a tanulásra szánt idő és a játék komplexitása között nincs feltétlen egyenes arányosság. Akár a sakk, akár a Go meglehetősen egyszerű szabálytudással játszható játék, ahol a játékosnak a szabály ismeretében kell megalkotnia saját, nagyon tudatos stratégiáját.

forrás: K. Nagy Emese: Gondolkodásfejlesztés táblajátékkal

A puzzle nem csak jó szórakozás, hanem hasznos is

Hogy mi is a puzzle? Egy türelemjáték, ahol a játékos megpróbál a játék apró darabjaiból egy nagyobb képet összeállítani. A puzzle eredete pedig meglepően régi: feltalálója az angol John Spilsbury térképkészítő. 1763-ban egy Nagy-Britannia-térképet ragasztott egy falapra, majd lombfűrésszel szétfűrészelte a grófságok határai mentén. A játékos célja az volt, hogy a térképet újra összeillessze . A puzzle sikerei pedig azóta is töretlenek.