Játszani jó.
A gyermek játékában örömét leli, mely kisugárzik az egész családra. Öröm követni a gyermekek napról napra történő ügyesedését, sikerélményét. Az otthoni, óvodai, iskolai környezet, a játékszerek teret adnak a személyiség kibontakozására, készségfejlődésre, ízlésük formálódására, esztétikai érzékük alakulására. Ezeket figyelembe véve belátható, hogy léteznek „jó és rossz játékok”. Egyik-másik boltokban megvásárolható holmit, szívesen nem is adnánk gyermek kezébe. Másról pedig nem is gondolnánk, hogy játék,talán csak kidobásra váró törött holmi, melybe a gyermek belelátja „varázspálcáját” és nagyobb örömét leli benne, mint egy vásárolt drágaságban.

Szeretnénk segítséget nyújtani a játékboltokban való eligazodásra, és hogy hogyan lehet „a semmiből, hasznos és örömteli játékélményt teremteni” a hétköznapokra. Különös tekintettel ajánljuk példáinkat azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke az írott vagy beszélt nyelv alkalmazásában több támogatást igényel.

A játék az öröm keresése. Az egyik legmeghatározóbb személyiségalakító erő. A játék által ügyesednek a gyerekek, okosodnak, megismerik az anyagok, tárgyak tulajdonságait, kapcsolatait. Próbálgatják, hogy ezekben önerőből milyen változtatásokat tudnak elérni. Ilyenek a többszöri elrejtések és megkeresések, gurítgatás, simogatás, nyomogatás vagy a gyűjtögetés. Személyiségzavarok, elfojtott érzelmek, indulatok levezetése történhet közös játékban, együttműködésben. Meg kell teremteni a szabad mozgás, az önállóság, a kezdeményezés és a közös játék lehetőségeit

Játék vagy tanulás?

Minden tapasztalattal gazdagabbak leszünk, tanulunk valamit! Vajon van-e határa a játéknak és a tanulásnak? Az első hetekben legmeghatározóbb fejlődés, az érés. A későbbiekben a tanulási képesség határozza meg az érést. Másfél-két éves kor körül nagy változást hoz a beszéd kialakulása. Továbbiakban a gondolkodás és a nyelvi ügyesedés egymást erősítik.
Óvodás kor végéig a játék a színtere a gyermek formálódásának, tanulásának.

A játékon belüli tanulás a leghatásosabb tanulási forma, mert igazodik a gyermek szükségleteihez, vágyaihoz. Szabad teret ad a próbálgatásoknak, személyes élményeken keresztül ismerhesse meg a világot. A gyermek fokozatosan lesz képes egyre bonyolultabb játékok átlátására, egyre tudatosabb résztvevő, és apránként képessé válik a közvetlen tanulásra. A kisgyermektanulás utáni vágya belülről fakad, ez a természetes kíváncsiság minden játék mozgatórugója. Kielégületlenül ez az alaptermészet elsorvad.

Ezért fontos figyelmet, időt szentelni a gyermekek legkorábbi érdeklődésének, kíváncsiságának. A játékokon keresztül fenntarthatjuk ezt a természetes kíváncsiságot a tapasztalatszerzés iránt, mely a tanulás alapja.

Játékfajták megjelenése a korosztályok tükrében:
Sok szempontot érdemes figyelembe venni, ha azon gondolkodunk, hogy bizonyos korú, -nemű gyermekünkkel, hasznos játékokat válasszunk. A mostani csoportosításban a játékok szerepe felől közelítjük meg a kérdést, a legelterjedtebb szakirodalmi szempontok alapján

Gyakorló vagy funkciójáték
Nagy szerep jut a felnőtteknek, ők biztosítják a játék feltételeit. Ez a játékforma a születéssel kezdődik. A gyermek mozgását, értelmét, beszédét alakítja ki, szagló, látó, tapintó, halló, mozgató agyi érzékelő folyamatok „edzésével”.
Az érzékszervek összehangolódása fejleszti a kreativitást. Az utánzó játékok, ismételgetések, erősítik a gyermek biztonságérzetét.
Folyamatos mozgásos ügyesedést tapasztalhatunk: tárgyak után nyúlást, fogás (mozgásos-látásos tapasztalatok bonyolult együttműködése), két kéz együttműködése rendeződik, megjelenik a tárgyak használata, kialakul a hüvelykujj és a mutatóujj együttes mozgásának differenciáltsága, önállóan talál ki tevékenységeket a tárgyak helyettesítésével. Kialakul a forgás, kúszás, mászás, feltérdelés, felülés, állás és járás. Óvodás korban ezek tovább bonyolódnak: fel-lemászás, hintázás, lejtőn mászás, egyensúlyozás, egy lábon és páros lábon való ugrás. Ide sorolhatók a beszéd fejlődéseként meginduló élményt nyújtó, hangot adó tevékenységek. Arc-, ajak-, és nyelvjátékok, torokhangok és hangutánzások. Később a cselekvésekhez kötődnek a tárgyak megnevezései is, amely az én-tudat kiformálódásának az útja. Tagolódik számára a világ tárgyakra, helyszínekre, és lassanként megjelenik majd világképében saját maga.Szociális kapcsolatteremtés kerül előtérbe a funkciójátékok során.
Kezdetben a felnőtt és a gyermek között, majd kialakul gyermek és gyermek között.
A személyiségfejlődésben nagy szerepet játszanak az ekkor szerzett sikerélmények, öntudatot alakítanak, a biztonságérzetet erősítik és ezek együttesen, mind bonyolultabb feladatokra ösztönöznek. Mindezen tevékenységek mozgatórugója a kíváncsiság és a titok. Könnyen elképzelhetjük, ha egy gyermek annyit tesz, hogy a babájáért belenyúl a kosárba, de a maci akad a kezébe, és azzal kezd játszani, mennyi sok új tapasztalatra tesz szert. A váratlan fordulat izgalma, a kíváncsi tapogatózás, ahogy a szemével figyelgeti a macit, mind gazdagítják ismereteit.

 Szerepjáték
A feldolgozott élményekből, begyakorolt funkciójátékokból alakulnak ki a szerepjátékok. Negatív élmények ismételt átélése enyhülést hoz, ez a feldolgozás, nagyon fontos.

Szabályjáték
A gyermek mindennapi játéktevékenységét átszövik a saját maga, vagy a társak közössége által felállított játékszabályok. Később a játékon kívül álló tervező szabályaihoz szükséges alkalmazkodni. A gyermek idősödve bekapcsolódik a társadalomba, melynek szabályai rá is érvényessé válnak. A szabályjáték már magasabb intellektust igényel, észben kell tartani az előzőekben meghatározott feltételeket, miközben pillanatnyi célokat kell követni.

Alkotójátékok
A jól begyakorolt funkciójátékokon alapulnak. Ennek során a gyermek megtanul tájékozódni síkban, térben, különböző műveleteket végezni tárgyakkal, azokból új rendszereket alkotni, különbséget tenni, megegyezőséget felfedezni. A alkotó játéktárgyak véletlen összeillesztésével kezdődik. Később két vagy több tárgy összeillesztésével már akár új formát is meg tud nevezni a gyermek. „Tornyot építettem.” Ennek során kialakulnak a „rész-egész” fogalmak. Összeillesztésen, szétvételen keresztül,átfűzéssel, becsavarással forgatással a ügyesedés is nyomon követhető. Így a felhasznált elemek növekedése minőségi változást is hoz a gondolkodásban

Művészeti játékok
A művészeti játékok valójában átmenetet alkotnak a játék, a munka és az önkifejezés, az
elvont kommunikáció között. A művészi játék alapja művészi élmény. Fontos már egészen kisgyermek kortól rendszeresen felhívni a gyermek figyelmét a látott formákra, díszítő motívumokra a közvetlen környezetben, mesekönyvek illusztrációira. Hasonlóan kell hangsúlyt fordítani nem csak a látott, hanem a hallott élmények feldolgozására is. Az utcazajokból szűrjük ki rendszeresen a jól elkülönülő járművek, vagy természet hangjait. A gyermek ezek után válik képessé finomabb zörejek, hangszerek hangjainak, emberi beszédhangoknak a megkülönböztetésére. Az észlelés véget nem érő finomodása teszi lehetővé a hangszereken való művészi játék elsajátítását.

A fejlesztő játékok pozitív hatása

A gyermekünkkel való játék nem csak mókás és szórakoztató, de nagyon hasznos is lehet. Szinte minden játékot sorolhatnánk a fejlesztő játékok kategóriájába is, hiszen a legtöbb tevékenység elsajátítás egyben is. A fejlesztő játékok nem más célt szolgálnak, mint hogy játszva segítsük gyermekünket, fejlesszük készségeit, úgy, hogy ő mindebből semmit sem érez, nincs a vállán a kényszer súlya. S ma már szerencsére a hagyományos (és örökzöld) játékokon kívül modern fejlesztő játékokkal is találkozhatunk a boltok polcain, melyek specifikusan egy-egy vagy több fejlesztési témára specializálódnak.

Forrás: A játék hatalma: XI. Kerületi Logopédiai Intézet kiadványa