A paprikáról

A nemzetség valamennyi faja Közép-, illetve Dél-Amerikából származik, de mára a mérsékelt és a trópusi égövben szerte a világon termesztik őket. Az indiánok nemcsak ismerték, de termesztették is. Európába Kolumbusz orvosa, Diego Alvarez Chanca hozta 1494-ben, aki Kolumbusz második útján gyűjtötte be és írta le az első paprikákat. Az akkori paprikák nagyon hasonlítottak a mostani díszpaprikatípusokra. Afrikában, Ázsiában a spanyol és portugál kereskedők ismertették meg a paprikát a 16-17. században.

Szinte nincs olyan ember a világon, aki ne tudná, hogy a paprika az egyik legfontosabb C-vitamin forrásunk. Az sem ismeretlen előttünk, hogy ezt a vegyületet hazai Nobel-díjas kutatónk, Szent-Györgyi Albert vonta ki nagyobb mennyiségben pritaminpaprikából. Korábban a C-vitamint hosszú hajóutakon fogyasztották skorbut ellenes hatása miatt, manapság viszont antioxidáns, sejtvédő hatásával tűnik ki. A C-vitamin véd a szív- és érrendszeri betegségekkel, valamint a rákkal szemben. Csökkenti a vérnyomást, emeli a HDL koleszterinszintet (jó), s megakadályozza a vérrögképződést.

Munkánk során bevezettünk egy szintetikus úton képzett biológiai értékmérőt, az „antioxidáns sűrűség”-et, mely egyes élelmiszerek (például gyümölcsök, zöldségek) antioxidáns kapacitását adja meg 1 Kcal vonatkoztatva. Megmutatja, hogy egy kilokalória élelmiszer elfogyasztása mennyi antioxidáns „felvétellel” egyenértékű. Biológiai érettségben lévő piros bogyószínű hazai paprikafajták összes antioxidáns kapacitását, C-vitamin tartalmát mértük, s a mért mutatószámokból meghatároztuk azok „antioxidáns sűrűségét” is.

A paprika, mint antioxidáns forrás

Közismert, hogy a paprika legismertebb antioxidáns komponense a C-vitamin. Mára már azt is tudjuk, hogy a C-vitamin mennyisége érés előrehaladtával fokozatosan növekszik, így az érett paprikabogyókban több található, mint a zöld termésekben (Markus et al
., 1999). A friss étkezési paprika C-vitamin tartalmát fajtától függően 150-250 mg/100 g-ra becsülik, s ezáltal az egyik legfőbb C-vitamin forrásunknak tekinthetjük. Humánkísérletekből kiderült, hogy C-vitamin jelenléte megakadályozza a gyomorban a rákkeltő nitrozaminok képződését, melyeknek szerepük lehet a gyomorrák kialakulásában.

A C-vitamin-hiány kapcsolatban van a nyelőcső- és gégerákkal is, ugyanakkor ezen betegségek két hajlamosító tényezője, a dohányzás és az alkoholfogyasztás is kimerítheti a szervezet C-vitamin-tartalékait. A vitamin fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében. Bár vírus- és baktérium-ellenes hatása is bizonyított, főhatását az immunrendszer működés fokozásán keresztül fejti ki. Más vizsgálatok kimutatták, hogy a C-vitamin védelmet nyújthat az időseknek a légzőszervi megbetegedésekkel szemben, mivel gátolja a hisztamin felszabadulását, és megakadályozhatja az allergének (pl. virágpor, állati szőr) kiváltotta gyulladáskeltő anyagok hatását a szervezetben. A C-vitamin enyhítheti a nátha tüneteit és siettetheti a gyógyulást (Pauling, 1971), de a betegség megelőzését nem képes megakadályozni.

C-vitamin-készítmények védelmet biztosítanak a szürke hályog ellen. Az ajánlott napi C-vitamin mennyiség 60-65 mg, dohányosoknak legalább 110 mg. Mai álláspont szerint a legtöbb szakember napi 200 mg C-vitamin-mennyiséget tart optimálisnak; ennél nagyobb adagok különböző betegségek kezelésére szolgálnak. Újabb tanulmányok azt sugallják, hogy 500 mg-ot kell fogyasztanunk naponta. Ez a mennyiség látványosan csökkenti a rákos megbetegedések, a szív- és érrendszeri problémák, a halálozás kockázatát. Pauling és munkatársai szerint napi 10 gramm C-vitamin feltűnően növeli a rákos betegek túlélési idejét. A „feleslegben” bevitt C-vitamin vízoldható vitamin lévén könnyen távozik a szervezetből. Ezért hallani olyan nézeteket, miszerint a világ legdrágább vizeletét állítjuk elő többlet C-vitamin fogyasztással. Dr. Michael Colgan kísérletet indított el annak megállapítására, hogy mennyi az a C-vitamin bevitel, melynek elfogyasztásával a felesleges vitamindózis elkezd kiürülni az emberi szervezetből.

Nagy létszámú csoporton végzett vizsgálata szerint a páciensek 1-nél 1,5 g, a páciensek több mint felénél 2,5 gramm, s akadtak olyan kezeltek is, akiknél 5 grammnyi C-vitamin elfogyasztása indította el a felesleges C-vitamin többlet kiválasztását (Lenkei, 2005). Egyes felmérések szerint a napi 10 mg C-vitaminnál kevesebb fogyasztás skorbutot okozhat, 50 mg-nál kevesebb pedig növeli a szívbetegségek kockázatát, a szürke hályog kialakulásának gyakoriságát. A nagyobb mennyiségben elfogyasztott C-vitamin káros hatásról is jelentek meg hírek, miszerint elősegíti a vesekőképződést, hasmenést és gyomorpanaszokat okoz, de ezeket az állításokat a tudomány még nem tartja megalapozottnak.

Paprika a C-vitamin bomba

A citrom és a kiwi magas C-vitamin tartalma ismeretes, ám van egy jóval kevesebbet emlegetett, de szintén nagyon hasznos és magas C-vitamin tartalmú növény, a paprika. Nem csak ízletes és számos módon elkészíthető zöldség, de magas C-vitamin tartalma miatt nagyon hasznos is. Így ha inkább zöldség, mint gyümölcs pártiak vagyunk, tegyük le voksunkat a paprika mellett és biztosítsuk vele C-vitamin szükségletünk egy részét.

forrás: Veres Zsuzsanna - Fári Miklós Gábor: Pirosra érő paprikatermések antioxidáns sűrűsége