Az antioxidáns A-vitaminról
Az A-vitaminok zsírban oldódó, induktív vitaminok. Szerkezetüket tekintve 20 szén-atomos telítetlen alkoholok, melyek molekulájában egy b-jonon gyűrűhöz két izoprén egységből álló telítetlen oldallánc kapcsolódik. Valamennyi kettőskötés konfigurációja transz. (A kevésbé stabil cisz-változat a látás molekuláris folyamatában fordul elő.) A konjugált kettőskötések miatt az A-vitaminok kémiai behatásokra, oxidációra, redukcióra (hidrogénezés), napfényre, UV-fényre érzékenyek. Viszonylag könnyen észteresednek. Szobahőmérsékleten kristályos állapotúak, olvadáspontjuk 63-64°C.
Savas közegben izomerizálódnak és elvesztik aktivitásukat; a lúgos közeget ellenben jól bírják

Mindkét forma a szervezetben biológiailag aktív, a retinal a látás mechanizmusában játszik szerepet, a retinsav pedig a növekedésre és az immunrendszerre hat. Az élő szervezetekben az A-vitamin gyakran észter-formában van jelen; általában hosszú láncú zsírsavakkal, leggyakrabban palmitinsavval észteresedik. Az észter-formák biokémiai hatása jobb, mint az alkohol-formáé. További praktikus szempont, hogy az észter-alak halmazállapota olajos folyadék, ami pl. injekcióban való adagolást, kényelmesebb felhasználást tesz lehetővé.

A-provitaminok
Az A-vitamin gyakran provitaminként jut be a szervezetbe. Az A-provitaminokat összefoglalóan a karotinoidoknak nevezzük. Nevük a sárgarépából (Daucus carota) ki-vont színes anyag, a karotin nevéből származik.  A jelenleg ismert kb. 700 karotinoid két nagy csoportba sorolható: karotin- vagy xantofill-származék. A karotinok szénhidrogén-vegyületek, a xantofillok pedig oxigénatomo(ka)t is tartalmaznak. Az oxigénatom többféle funkciós csoportban is előfordulhat, része lehet alkoholos OH-csoportnak (karotinoid-alkoholok), ketocsoportnak (oxo-karotinoidok), epoxid-gyűrűnek (karotinoid-epoxidok). A vitaminhatás szempontjából leginkább a karotinoid-alkoholok érdekesek.

Felszívódás, átalakulások, transzport
A karotinok a bélhámsejteken keresztül szívódnak fel. A felszívódás hatásfoka ~ 40%. Nem kötődnek speciális szállító fehérjéhez. Ennek a „szabad” karotinnak csak a kb. fele alakul át A-vitaminná, mert nem elégségesek az epesavas sók, enzimek v. más fontos segédanyagok. Az A-vitaminná történő átalakulást ß-karotinból a karotináz enzim végzi a bélfalban, illetve a májban és tejmirigyben. A karotináz enzim működését a pajzsmirigy hormonjai szabályozzák.  Az A-vitamin felszívódást követő transzportjában több speciális fehérje mint szállító molekula vesz részt.

Az A-vitamin a vérben vagy retinil-észter formában a lipidek kilomikron frakciójában, vagy all-transz-retinol molekulaként ún. RBP (Retinol Binding Protein) retinolkötő fehérjéhez kötődve szállítódik.

A sejtekben a transzport speciálisabb:
Az all-transz-retinol és az all-transz-retinal két intracelluláris izoforma, a CRBP-I és a CRBP-II (Cellular Retinoid Binding Protein) asszociálja és szállítja. Mindkét fehérje képes megkötni az alkohol és aldehid formát is, de a CRBP-I affinitása a retinolhoz kb. 100-szor nagyobb, mint a retinalhoz. A CRBP-II mindkét retinoid formát közel azonos erőséggel köti. Mind a CRBP-I, mind a CRBP-II a legtöbb szövetben expresszálódik már a magzati kor kezdetétől.Raktározása a májban történik retinol formában. A raktárkészlet akár fél évig elegendő, ezért A-vitamin-hiány csak hosszan tartó hiányos táplálkozás vagy tartós zsírfelszívódási zavar következtében alakul ki.
Élettani funkciójában mind az alkohol forma (retinol), mind az aldehid (retinál), mind pedig a sav (retinolsav) szerepet játszik.

A látás folyamatában elsődlegesen retinalra van szükség.A fény abszorpciója a fehérje alapú pigmentek – ún. opszin típusú kromoproteinek– és a 11-cisz-retinal alkotta komplexekben megy végbe. A látási folyamat során a 11-ciszretinal sötétben egyesül az opszinnevű fehérjével, rodopszin képződik, ami a retina fényérzékenységét biztosítja. A fotokémiai reakció során a rodopszinban lévő 11-
cisz-retinál izomerizálódik és transz-retinállá alakul, amely leválik az opszinról.

A ciklus nem megy végbe kvantitatíven, mindig fellép bizonyos veszteség, ami a vérben lévő retinolból pótlódik. Emiatt a retinol (A-vitamin) folyamatos bevitelére van szükség. A retina a kb. 60 mm hosszú, 2 mm átmérőjű pálcikasejtből mintegy 125 milliót, a feleakkora csapsejtekből pedig 6 milliót tartalmaz.Mindkét sejttípus két részre tagol-ható: a pálcikáknál henger alakú, a csapoknál kúpszerű külső szegmens a fény érzékeléséhez szükséges rendszert, a belső szegmens pedig az energia előállítására szolgáló egységeket tartalmazza, végén a jelátadó szinapszissal. A pálcikák külső szegmense egymás fölött elhelyezkedő, különálló, korong alakú lemezkékből áll, melyek membránja tartalmazza a fényt elnyelő rodopszint. A csapok membránrendszere viszont összefüggő, és egyúttal sejthártyaként is szolgál.
A fény kiváltotta kémiai jel mindkét típusnál a sejtmembránban alakul át elektromos jellé, melyet aztán a szinaptikus vég továbbít más sejtek felé.

Tények az antioxidáns témakörében

Antioxidáns alatt az élő szervezetben, illetve a táplálékban található, természetes vagy mesterséges vegyületeket értjük. Az antioxidáns két nagy csoportra oszlik: a természetes antioxidáns mellett a másik a mesterséges antioxidáns. Természetes antioxidáns például az A-vitamin, a C-vitamin vagy az E-vitamin, míg mesterséges antioxidáns tartalma van többek között néhány élelmiszernek és a gyógyszereknek. Továbbá felhasználásra kerül az antioxidáns például a kozmetikumokban illetve nehézipar anyagokban.

Forrás: Kelemen János: Vitaminok