A játék mint fejlesztő eszköz: a játék eszközszerű használata, a fejlesztés elvei és lehetőségei
A gyermekek számára a játék a legfontosabb napi elfoglaltság, mert míg az étel a testet táplálja, a játék a szellemet. A játék a gyermek számára egyszerre munka, tanulás és szórakozás. A társas kapcsolatok színtere is. A gyermek a játékon keresztül tapasztalja meg az életet „kicsiben”, rajta keresztül sajátít el ismereteket, és ezen át dolgoz fel eseményeket.
A játékon keresztül tanulni kényelmes és sokkal eredményesebb, mint merev tanulási helyzetbe vonni a gyermeket. A játék mulatságos, vidám dolog, és lehetőséget ad arra, hogy fizikailag megragadjunk valamit, hogy ezáltal a gyermek teljes testével tapasztalja meg azt. A gyermekkorban ez a legfontosabb.

Játékokon át megismerhető a világ egy része, az alapja, amelyen át aztán majd a „mindentudás” birtokába jutunk... talán... egyszer... de most, itt JÁTSZUNK, és ez a fontos!
A fejlesztőjáték a játékok olyan csoportja, amelyek a kellemes elfoglaltság mellett a gyermek előrehaladását, okulását, valamilyen irányú fejlődését is biztosítják. A játék és maguk a játékszerek elengedhetetlen tartozékai a gyerek életének, hiszen a kisgyerek játszva tanul és fejlődik. A játék fejleszti a motorikus képességeket, a képzelőerőt, a művészi hajlamot, a játékon keresztül szerez ismereteket a környező világról és önmagáról. A szerepjátékok, mint például a babák, autók stb. segítenek megtalálni a közös hangot az emberekkel, elsajátítani a gondoskodást, az együttműködést. A játék során ügyességre és rutinra tesz szert a gyerek.

Különösen az első három év fontos ebből a szempontból, hiszen a kisgyerek valójában ekkor kezdi felfedezni a világot, és tanul meg benne és vele együtt élni. Minden, ami körülveszi őt, csodálkozással tölti el. A különböző korú gyerekek természetesen másféle játékokat igényelnek, ezért mindig figyelnünk kell arra, mit választunk.

A játék legyen a gyerek életkorának megfelelő.
Otthoni és terápiás fejlesztéshez is kiválóan alkalmazhatók a húzó-toló játékok, egyszerű járművek, kirakós játékok (puzzle), építőkocka, homokozó, bábfigurák, plüssállatok, egyszerű babák, játékbútor, keménypapír – játékelemnek valók, valamint a különböző funkciójú járművek (tűzoltó, daru, kotró), kiskocsi, kerékpár, kisautó, görkorcsolya, ugrókötél, karika, dobójátékok, felfújható vízi játékok, hinta, kerti eszközök, kirakós játékok, vízfesték, kifestőkönyv, gyurma, kézimunkajáték, baba és tartozékai, jelmezek, babaszoba berendezéssel, játék árművek.

A fejlesztést segítő játékszereknek bizonyos biztonsági és higiéniai követelményeknek kell megfelelniük. Anyaguk legyen szilárd, a játék legyen mosható vagy lemosható, színtartó, ne legyen éles a széle, mert a gyermek könnyen megsértheti magát vele. Leginkább ajánlott természetes alapanyagból és természetes színezékkel készült játékokat választani, amelyek nem jelentenek veszélyt a gyerek egészségére.

A képességfejlesztést szolgáló játék
Milyen szempontokat veszünk figyelembe a fejlesztő-oktató játék kiválasztásánál? Mitől értelmes egy játék? Attól, hogy növeli a gyerek aktivitását;–edzi a finom- és a nagymozgásokat;–fejleszti a mozgás- és látáskoordinációt (egyensúlyozás, futás, ugrás, az ujjakkal különféle kézműves –munkák);elmélyíti az érzékelési és a gondolkodási folyamatokat (memóriajátékok);–tudást és ügyességet fejleszt (építőjátékok);–támogatja a problémamegoldó képességet (szerepjátékok babákkal);–a játék figyelembe veszi az életkort és a fejlettségi szintet;–alkotó jellegű, mert ez erősíti a gyerek önértékelését.

A fejlesztőanyag és eszköztár jellemzői és felépítése
A fejlesztés akkor a leghatékonyabb, ha pontosan tudjuk, melyik gyereknél mit kell fejlesztenünk és mivel. A fejlesztő tevékenység elején meg lehet határozni azt a területet, amelyen elmaradás van, de a gyerekeknek a foglalkozásokon történő megfigyelése is sok információt nyújt. Természetesen egy-egy játék több területen is fejlesztő hatású lehet, de általában jól körülírható a fő hatás. A fejlesztőfoglalkozásokhoz megfigyeléseink alapján ki lehet válogatni a legmegfelelőbb gyakorlatokat, szem előtt tartva olyan fontos tényezőket is, mint hely- és eszközlehetőségek, valamint saját érdeklődésünk.

Ez utóbbi nem elhanyagolható szempont, mert nagy ösztönzés a gyerekeknek, ha érzik, hogy a felnőtt is boldog és elégedett a foglalkozásokon. Különleges fontossága van annak is, hogy a játékok közben beszéltetjük a gyerekeket, és mi is igyekszünk minél többször verbálisan gazdagítani a gyakorlatokat. A szöveget mozgással színezzük (mondókák mozdulatokkal), a mozgást verbális anyaggal, beszéddel gazdagítjuk. Sok gyerek érkezik úgy az iskolába, hogy még az alapvető kifejezéseknek sincsen birtokában. Az alábbi eszközök, játékok jó alkalmat nyújtanak a szókincs gyarapítására is amellett, hogy a beszéddel kísért tevékenység magasabb szintű feldolgozást jelent, és így a gondolkodás fejlődését eredményezi.

A puzzle szórakoztat és fejleszt

Mint számtalan más játék, a puzzle sem csak egyszerűen szórakoztat. A puzzle számos készséget fejleszt, megtanít összpontosítani, fejleszti a képzelőerőt, kitartásra ösztökél – és persze remek családi szórakozás kicsiknek és nagyoknak. Mielőtt új játékkal lepnénk meg csemeténket, érdemes utána olvasni, hogy a kellemes kikapcsolódás mellett milyen specifikus területek fejlesztésére alkalmas az adott játék. Azt hiszem a legtöbben azt sem gondoltuk volna, hogy a puzzle ennyire hasznos lehet gyermekünk számára.

Forrás:Ványi Ágnes és Róth Márta: Inkuzív nevelés