Ez a könyv egy olyan kutatómunka eredménye, mely a különböző egészségügyi problémák lelki oldalát (gondolatok, érzések) vizsgáira.

A szerző nem kíván sem közvetlenül, sem közvetetten orvosi tanácsokat adni, sem diagnózist felállítani. A könyvben található információk gondolatébresztőként szolgálnak. Segítséget kívánnak nyújtani egy betegség vagy egészségügyi probléma kezelésében a betegnek, a kezelőorvosoknak vagy a terapeutának, hogy jobban megértsék, honnan is eredhet a probléma.

A leirt állítások informatív jellegűek. A szerző tisztában van azzal, hogy az általa képviselt megközelítési mód mellett más szemléletnek is létjogosultsága van egy-egy betegség kialakulásának megfejtésekor, és bizonyos esetekben a probléma jóval összetettebb lehet a jelen műben leírtaknál. Egyes betegségek, mint például a rák vagy a cukorbetegség, egyszerűsített leírása azt a célt szolgálja, hogy az olvasó könnyebben fel tudja tárni a probléma lelki okait egy egészségügyben dolgozó szakember segítségével, és maga a betegség minél szélesebb körű közönség számára váljon érthetővé. A jelen műben képviselt metafizikus megközelítés tehát ki szeretné egészíteni a hagyományos és holisztikus gyógymódokat.

Minden olyan személy, aki egy már megkezdett kezelésen változtatni szeretne, először beszélje ezt meg kezelőorvosával, terapeutájával. Az olyan betegek, akik például cukorbetegségben szenvednek (inzulinfüggők) vagy szívbetegek (napi rendszerességgel szednek gyógyszert), mindenképpen kérjék ki orvosuk véleményét, mielőtt változtatnának a gyógyszeradagúkon, még akkor is, ha úgy „érzik", megtalálták betegségük okát, és úgy gondolják, most már képesek kontroll alatt tartani problémájukat.

Mindenki, aki információszerzés céljából forgatja ezt a könyvet, önszántából teszi ezt, és joga van hozzá. A szerző és a kiadó nem vállal felelősséget semmiféle olyan döntésért, amelyet az olvasó a könyv elolvasása után hoz, és ez esetleg egészségi állapotának romlásához vezet. A szerző Québecben, Kanadában él, ahol a kanadai franciát beszélik. Könyvében sokszor használ homonimákat, mint például les mots (fr. 'szavak') és les maux (fr. 'fájdalmak'). Ezek az azonos hangalakú, de különböző jelentésű szavak segítséget nyújtanak abban, hogy könnyebben megértsük és megjegyezzük, bizonyos betegségekhez mely gondolatok, érzelmek köthetők. Számos esetben azonban a magyar nyelv ilyesfajta asszociációt nem tesz lehetővé.

Beidegződött, rögzült gondolatséma: olyan gondolatsor, melynek következtében bizonyos esemény újra és újra visszatér az életünk során.

Belső vezető: az én azon része, mely irányítja az egyént (hasonlóan a felettes énhez) - amennyiben vallási meggyőződésünk ezt elfogadhatónak tartja.

Buborék (aura): az energetikai szempontból minket körülvevő és hozzánk tartozó élettér

Felettes én: - szuperego, a személyiség része, a társadalom értékeinek és erkölcsi normáinak belső képviselője, hívhatjuk lelkiismeretnek is.

Integrálni, tudatosítani valamit: magunkévá tenni és megoldani egy problémát, egy élethelyzetet, vagy átérezni, megérteni egy gondolatot. Amikor ezt a kifejezést egy érzelmi sérülés kapcsán használjuk, és azt mondjuk, integráltuk az adott helyzetet, akkor ez azt jelenti, hogy begyógyítottuk azt a belső sebet, amely ehhez a helyzethez kapcsolódott, és megértettük, tudatosítottuk a probléma üzenetét.

Jin és jang: a kínai orvostudományban a jin a női, negatív pólusú, intuitív energiát jelenti, a jang a férfi, pozitív, racionális energiát. Jelentéskörük jóval összetettebb ennél, a lexikon azonban többnyire ilyen értelemben használja őket.

Kitörlés: amikor elménk a tudatos emlékezetből kitöröl bizonyos dolgokat, eseményeket.

Pszichikai jelenség az, ami gondolati, mentális úton jelenik meg.

Reinkarnáció: ez a fogalom egyre inkább része az új terápiás módszereknek, ezért a szerző alkalmanként utal rá. Mindemellett az olvasó szabad döntése, hisz-e benne, vagy sem, a vele kapcsolatos megjegyzések pedig csak informatív jellegűek.

Jacques Martel - Lelki eredetű betegségek lexikona

“Az, ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, és ami fenn van, ugyanaz, ami lenn van. Így érted meg az egyetlen csodát.”

(Hermész Triszmegisztosznak)

Pillanatnyilag csak a kettes számú tézissel foglalkozunk, amely így szól: „Az, ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, és ami fenn van, ugyanaz, ami lenn van. Így érted meg az egyetlen csodát.” Ez a tézis, melyet többnyire rövidítve idéznek: „amint fenn, úgy lenn”, a hermetikus filozófia kulcsa. Az a feltételezés áll mögötte, hogy az univerzumban mindenütt, fenn és lenn, „az égben és a földön”, makrokozmikus és mikrokozmikus szinten, tehát a megjelenési formák minden szintjén ugyanazok a törvények uralkodnak.

Például az érzékelés esetében: a kontinuumnak mindig csak egy darabját ismerhetjük meg, a fényspektrumnak csak kis részét látjuk, csak meghatározott területen belül halljuk a hangfrekvenciákat. Egyes állatok olyan hangokat vagy színeket is ké- pesek észlelni, amelyekre az ember segédeszközök nélkül képtelen. Ugyanígy van ez a képzelőerővel is. Csak közepes nagyságú dimenziók elképzelésére vagyunk képesek – ha valami túl kicsi vagy túl nagy, fogalmilag még gyakran ki tudjuk fejezni, elképzelnünk azonban lehetetlen.

Manapság tudjuk például, hogy egy vasdarab szinte kizárólag köztes terekből áll, amelyek körül atomrészecskék köröznek. A szilárd részecskék közti távolságok relá- ciója megfelel az égitestek közötti távolságok relációjának a naprendszerben. Bármilyen pontosan tudjuk is mindezt, egy masszív vastömb megpillantásakor mégis nehezen tudjuk elképzelni.

Képzelőerőnk számára a vírus – mint önálló organizmus – túl kicsi, tízmillió fényév távolság pedig túl nagy. Megismerésünk rá van utalva, az emberi, a „közepes” nagyságrendre. Minden, ami ez alatt vagy e fölött van, csak segédeszközzel, vagy többnyire még azzal sem megközelíthető.

Ezen a problémán segít át bennünket az „amint fenn, úgy lenn” zseniális formulája. Ennek alapján ugyanis lehetőségünk nyílik rá, hogy a törvények szemléletét és kutatását az általunk megközelíthető területre korlátozzuk, majd az ezúton nyert tapasztalatokat analóg módon átvigyük a számunkra megközelíthetetlen szintekre is. Ez az analógiás gondolkodás teszi lehetővé az ember számára az univerzum korlátlan felfogását.

Többnyire a tudomány is a természet törvényszerűségeire támaszkodik, mégsem riad vissza attól, hogy ugyanakkor a véletlen fogalmát is beépítse rendszerébe. Ha egy bizonyos magasságból elejtünk egy követ, akkor az nem véletlenül, hanem törvényszerűen fog leesni. Ha ez a kő történetesen X. úr fejére esik, akkor X. úrnak éppígy nem véletlenül, hanem törvényszerűen esett a kő a fejére. Sem a tény nem vé- letlen, az ugyanis, hogy X. úr fejére esett egy kő, sem az az időpont, amelyben ez történt. Nem véletlenül beteg az ember, nem üti el véletlenül az autó, nem véletlenül születik szegény vagy gazdag szülők gyermekének, és így tovább.

Még egyszer: véletlen nem létezik. Minden esemény mögött egy törvény áll. Elsőre nem mindig felismerhető számunkra ez a törvény. Ez azonban nem jogosít fel bennünket arra, hogy a törvény létét tagadjuk. A kövek akkor is törvényszerűen lefelé estek, amikor az emberiség még nem jött rá a szabadesés törvényére.

Sors és törvény

A hermetizmus tehát azt mondja ki, hogy éppen olyan törvények uralják egy kavics belső szerkezetét, mint a teljes univerzum szerkezetét. Amennyiben ebből indulunk ki, kénytelenek vagyunk figyelembe venni, hogy a sors is törvényszerű. A sors talán maga a törvények sokasága, mely mindenhol jelen van.

Hermész Triszmegisztosz és Thorwald Dethlefsen: A sors mint esély

A következőkben a beszédkészség fejlesztésről olvashattok. Kevésbé beszédes vagy hibásan beszélő gyermekeknél érdemes ezeket a módszereket kipróbálni. Egyet azonban ne felejtsünk, probléma esetén kérjük ki szakember tanácsát.

Halandzsa

A különösen nehezen szóra bírható gyerekekkel ajánlott ezzel a játékkal próbálkozni, mellyel „szóra bírhatóak”. Az a feladat, hogy amit szeretnének társuknak elmondani, halandzsanyelven tegyék azt és így értessék meg magukat egymással. Értelmes mondatokat tilos mondaniuk.

Félmondatos játék

Körben ülnek a gyerekek és sorban haladnak, fél-fél mondatokkal. Egyikük megkezd egy mondatot, a másikuk befejezi. Ezután a mondat befejezője kezd egyet, és egy harmadik fejezi azt be és így tovább. Ebben a játékban nem fontos, hogy teljesen értelmes mondatok szülessenek, a lényeg az, hogy a mondatot befejezzék.

Szónoki beszéd

Tizenéves gyerekeket már rá lehet bírni, hogy valamely számukra izgalmas, érdekes témában előadást készítsenek, azaz agitatív beszédet tartsanak.

Bábjáték

Mindig, minden alkalommal azonnal elővehető módszer, még igazi báb sem kell hozzá, bármelyik tárgyat „átlelkesíthetjük”, s mögéje bújva – még akkor is, ha nincs paraván, csak egy kézre húzott barna papírzacskó jelzi, hogy nem a játékos beszél, hanem a figura – hamarabb születik meg a szó.

Hangzó pantomim

Ez a gyakorlat a némajátékból való átvezetést segítő játék. Legyünk például robotok, s szaggatottan, mozgásunkat kísérve lassan beszéljünk! Legyünk most párok, akik közül az egyik mozog, a másik beszél helyette.

Csoportos interjú

Körben ülünk. A csoport egyik tagját kérdezik a többiek. A játékosok sorban egymás után kérdéseket tesznek fel neki, amelyekre rögtön válaszolnia kell. (A rögtön a tempó miatt fontos, ha lassan jönnek a válaszok, a játék unalmassá válhat. Egyébként nyilván nem kötelező a válaszadás.) Ügyeljünk arra, hogy a feltett kérdések személyes közlésekre teremtsenek lehetőséget. Csak a kérdezőt valóban érdeklő kérdést szabad feltenni. Ne azért kérdezzünk, mert éppen sorra kerültünk! Vigyázzunk, kérdésekkel is sérthetjük, bánthatjuk társainkat, kerüljük ezt a játék során!

Hotelportás

Külföldön vagyunk egy szállodában. Valamilyen oknál fogva (például rekedtség miatt) képtelenek vagyunk megszólalni, pedig nagyon fontos dolgot kellene közölnünk a portással. Ezt csak mímes eszközökkel tolmácsolhatjuk, tehát beszéd nélkül kell a portás tudtára adni közlendőnket. A portás (õ beszélhet) kérdéseit értjük, megjegyzéseire is tudunk reagálni, például gesztusokkal, mimikával helyben hagyhatjuk a jó válaszrészeket. A megoldandó feladatokat, amit el kell magyarázni a portásnak, kijelölheti a játékvezető például előzetesen megírt cédulák közül húz a vendég, de akár a többiek, az éppen nem játszók is adhatják. Figyelem! Ezt a játékot tanácsos úgy játszani, hogy első alkalommal a vezető vállalja a hotelportás szerepét pozitív mintát adva saját játékával.

A herceg úrfi vizsgája

Ketten játsszák egyikük az udvari tanító, másikuk a herceg úrfi szerepét. Az udvari tanító (fejét veszik, ha kiderül, hogy meglehetősen gyenge elmével rendelkező tanítványa semmit nem tud) csak rendkívül egyszerű kérdéseket mer feltenni, de a hercegecske ezekre is roppant 12 nagy ostobaságokat válaszol (nem véletlenül, hiszen a herceg úrfi szerepét alakító játékos feladata az, hogy minél jobban próbára tegye tanárát). A tanár mit tehet? Igyekszik logikusan megmagyarázni, hogy tanítványa válasza nem rossz, sőt jó, voltaképpen kitűnő, teljesen újszerű, mondhatni forradalmi stb.

Körmese

A játék során minden résztvevő, egy-egy nyomdakész mondatot mond, és így az első megszólalótól az utolsóig kerek történetet kell kialakítani. Sokszor megesik, hogy a fordulat sehogy sem akar bekövetkezni, és a mese elképesztően unalmas és lapos lesz. Hívjuk fel ilyenkor a figyelmet az „egyszer csak”, a „de akkor”, az „ám ugyanakkor” s egyéb hasonló funkciójú kötések varázserejére.

Reklámkészítés

Minden korosztálynak javasolható játék, csupán ügyesen kell kiválasztani, mit reklámoztatunk. Lehet a feladat egy fogkrém, egy ruhaféle, egy hivatal, egy üzem reklámja, de lehet reklámozni például a marslakókat, a csoport valamelyik tagját; az a fontos, hogy a játék jó szerkezetű, ötletes, jó ritmusú, gördülékenyen kivitelezett legyen.

Beszédkészség fejlesztés gyerekkorban

A későbbi problémák elkerülése végett, jobb, ha idejében nekiállunk a beszédkészség fejlesztésnek gyermekünknél. Sok picire jellemző, hogy nehezen és akadozva tanulgatja a csak az új szavakat, szótagokat. A szülők feladata az, hogy idejében észrevegyék, ha a gyermekkel nehezen fejlődik. Vannak elérhető szakemberek a beszédkészség fejlesztés területén.

Bubernik Eszter: Drámajátékokugyesgyerek.hu/fejleszto-jatekok-1/beszedkeszseget-fejleszto-jatekok.html

Helen Keller amerikai író és aktivista volt. Híres volt, hiszen siketen és vakon tanultam meg a társas kommunikációt tanárától, Anne Sullivan-tól. A lány 19 hónapos korában veszítette el látását és hallását. Helen egyedül a család szakácsának kislányával tudott kommunikálni, akivel saját jelnyelvet alakítottak ki. Valószínű, hogy ezért tudott a későbbiekben Anne sikereket elérni nála.

Fejlődése és fejlesztése a mai napig hihetetlen sikert jelent, és arra tanít ma is, hogy sose adjuk fel a gyermek fejlesztést.

“Mielőtt az a betegség ért, amely látásomtól és hallásomtól megfosztott, egy olyan kis lakásban laktunk, amilyet ma is sokat lehet látni délen, amely egy nagyobb s egy kisebb szobából állott a nagy ház mellett. A kisebb szobában a szolga lakott.

Atyám a polgárháború után egy ilyen házat épített, s miután anyámmal összekeltek, ebbe költöztek. A házat teljesen elborította a kúszórózsa és a jó illatú szulákvirág. A kert felől nézve olyannak látszott, mint egy lugas. A kicsi tornácajtót elfedte egy sárga rózsabokor, a madarak és méhek kedvenc tanyája.

A Keller-ház, a család lakhelye, néhány lépésre volt ami kis rózsalugasunktól. „Repkényes”-nek nevezték, mivel a házat s a körülötte lévő fákat, kerítéseket szép angol repkény borította be. Ennek a régi divatú kertje volt az én gyermekkorom paradicsoma.

Még mielőtt a tanítóm eljött volna házunkhoz, én az élőkerítés mellett tapogatózva, végig­mentem a kerten, ahonnan viola- és liliomillat jött, s ott az első nyílást megkerestem. Ide szoktam félrehúzódni akkor is, ha fölindulás után le akartam csillapodni. Itt szoktam lehűteni fölhevült arcomat a hűvös levelek között vagy a fűben.

Milyen öröm volt elrejtőzni ebben a virágos kertben, vagy sétálni boldogan egyik helyről a másikra, míg fölismertem egy-egy kúszót a leveléről és virágáról, s ebből megtudtam, hogy a kert végében levő roskatag virágház mellett vagyok. Volt itt illatos klemátisz, hervadó jázmin s valami ritka illatos virág, amelyet pillangószárnynak neveztek. De a rózsák sokkal kedve­sebbek voltak mindezeknél. Az északi virágházakban soha sem találtam olyan elbűvölő rózsákat, amilyenek déli otthonunk kúszórózsái voltak. Hosszú nyalábokban csüngtek alá a tornácról, s megtöltötték a levegőt minden földi szagtól mentes, tiszta illattal. Reggel, midőn harmatban úsztak, oly finom, oly tiszta volt tapintásuk, hogy én önkéntelenül azt gondoltam, a Paradicsomkert liliomai is ilyenek lehettek.

Azt hallottam, hogy amíg még pólyában voltam, kíváncsiságra és önállóságra hajlamot mutattam. Amit mástól láttam, mindazt utánozni igyekeztem. Hat hónapos koromban már ki tudtam mondani: „How d’ye” (Hogy van?) s egyszer csak azzal vontam magamra a figyelmet, hogy egészen tisztán és hangosan kezdtem mondani: „tea, tea, tea”.

Még betegségem után is visszaemlékeztem egy szóra, melyet életem első hónapjaiban tanul­tam. Ez a szó „water”, amelyet sokáig hangoztattam még azután is, hogy beszélő­képességemet elveszítettem. A „wah, wah” hangot mindaddig megtartottam, amíg a szót tapintás útján meg nem tanultam.

Azt mondják, hogy éppen azon a napon kezdtem járni, amelyen egyéves lettem. Anyám a fürdőből kivéve térdén tartott, mikor megpillantottam a padlón valami mozgó falevelek árnyékát. Lecsúsztam térdéről, s majdnem megfutamodtam a játszó árnyék felé. Az ösztön eltűnt, én elestem és sírtam, hogy vegyen föl.

Ezek a boldog napok nem sokáig tartottak. Csak egyetlen énekes, virágos rövid tavasz, csak egyetlen rózsával s gyümölccsel gazdag nyár, csak egyetlen aranyos és bíboros ősz kedves sugarai gyönyörködtették a kis vidám gyermeket!

Aztán, ama szomorú emlékű februárban jött a betegség, amely bezárta szemeimet és füleimet, s ismét visszavetett az újszülött kisgyermek öntudatlan állapotába.

Azt mondták, nagyfokú agy- és gyomorbántalmam van. Az orvos nem hitte, hogy életben maradok. De egy reggel korán a láz megszűnt, oly hirtelen és titokzatosan, ahogy föllépett.

Nagy öröm volt a családban, mert ekkor még az orvos sem sejtette, hogy én többé sem látni, sem hallani nem fogok.

Erről a betegségről kevés tiszta fogalmam van. Jól emlékszem anyám gyöngédségére, mellyel enyhíteni akarta félelmemet, fájdalmamra, a kínos halálküzdelmekre és a lázas állapotra, amely sokszor fölzavart a félálomból. Anyám a fal felé fordította száraz, forró arcomat, el a világosságtól, amely kezdett megszűnni számomra.

Leszámítva ezeket a röpke emlékeket, ha emlékeknek egyáltalában mondhatók, az egész inkább csak olyan, mint egy nehéz álom.

Rendre hozzászoktam a csendhez és sötétséghez, s elfeledtem, hogy még valaha másképpen is volt, amíg megérkezett ő, tanítóm, aki fölszabadította lelkemet.

Életem első tizenkilenc hónapja alatt a tágas mezőkről, a fényességről, a fákról és virágokról olyan képet szereztem, amelyet az azután következő sötétség nem tudott egészen kitörölni. Ha egyszer láttuk, „miénk a nap és mit a nap mutat”.

Gyermekfejlesztés hihetetlen csodája

Helen Keller életéről nem csak könyvben olvashatunk, életét filmen is megörökítették. Hihetetlen, hogy egy siket és vak kislány meg tudott tanulni kommunikálni a külvilággal és érzéseit kivetíteni. Tanítója érkezése előtt a kislány úgy élt szinte, mint egy elvadult kisállat. A gyermekfejlesztés segítségével azonban Anne Sullivan képes volt elérni az áttörést és megváltoztatni a lányka egész életét. Emiatt is olyan fontos, hogy időben felismerjük a problémát, és forduljunk szalemberhez.

Helen Keller: Csöndes, sötét világom

A gyerekek a médiára fordított idejük majdnem felét (45%) a televízióra szánják, hiszen számukra ez a legszórakoztatóbb médium, a gyerekek 70%-ának van televíziója a saját szobájában. Az újfajta médiumok, digitális eszközök megjelenése (internet, mobil) nem befolyásolta a TVnézési szokásokat.

A gyerekek az idejük egyötödét töltik rádió- és zenehallgatással. Jelentős erőt képvisel az internet, a gyerekek 24%-a rendelkezik saját számítógéppel, és 18%-uknak internet-hozzáférése is van. A gyerekek médiumokra fordított idejük 12%-át szánják videójátékokra, 49%-uknak van a szobájában ilyen berendezés. 6%-ban DVD-znek, és csupán 1% időt szánnak mobiltelefonjukra. Érdekes dolog, hogy a mobiltelefon mennyire elterjedt a gyerekek között, egyre több gyerek egyre fiatalabb korban rendelkezik mobiltelefonnal, mely során szaporodni fognak a gyerekeket célzó SMS-reklámok

A Kaiser Family Foundation arra vonatkozólag is készített felmérést, hogy vajon a gyerekek mit vinnének magukkal egy lakatlan szigetre. Ennél a vizsgálatnál érzékelhető a számítógép és az internet kedveltsége, mely a vezető helyen áll. Ezt nem sok eltéréssel követi a rádió és/vagy magnó. A válaszadók több mint 10%-a választotta a televíziót és a videójátékot, és csak igen kis részük a könyveket, magazinokat és a videót

Televízió

„A televízió szolgáltatja azt az általános, mindennapos szimbolikus környezetet, amelyben élünk, és amelybe a gyermekek beleszületnek, amelyben élnek és tanulnak egész életük során.” / George Gerbner

A gyerekek legmeghatározóbb médiumát képviseli a televízió. A médiumok közül ezt a formát használják a legtöbben, és a megváltozott életkörülmények hatására a gyerek szabadidejének legnagyobb részét a televíziózás teszi ki. A szülők - kevés szabadidejükből adódóan – kevesebb figyelmet tudnak szentelni csemetéiknek, és kevésbé tudják őket kontrollálni szabadidejük eltöltésében. Az életkor emelkedésével növekszik a televíziózással eltöltött idő mennyisége, és ezzel együtt egyre több információval rendelkeznek. Sőt, az idő múlásával ugyanazon korosztálynál a tévénézés volumene nő (1998-ban a 4-17 évesek átlagosan 3 órát töltöttek tévénézéssel, mára ez a szám majdnem eléri a 4 órát).

A gyerekek azonban csak 9 éves korukban lesznek elég érettek a tévénézéshez, ekkor gondolkodnak el a mondanivalón, és keresik kérdéseikre a választ. Az összlakossághoz viszonyítva, csak a nyugdíjas korosztálynál néznek kevesebbet TV-t, tehát körülbelül ugyanannyit tévéznek, mint a felnőttek. Azonban az össztévénézés volumenétől jelentősen eltér a 4-17 éves korosztályé. Az átlag szerint 8-9 órakor nézik legtöbben a televíziót, azonban a gyerekek általában az iskolakezdés előtt, és az iskolából való hazatérés után tévéznek a legtöbb időt. A nézettség 10-15%-át szolgáltatja a 4-17 éves korosztály.

Internet

Az Internet használata rohamosan terjed, egyre többen és egyre fiatalabb korban rendszeresen használják. Az életkor növekedésével egyre többen és többet használják. A 6- 7 éves korosztály 34%-a, míg a 8-9 éves korosztály 51%-a szörfözik a neten az Európai Unió Eurobarometer 250 “Safer Internet” címen megjelenő kutatása alapján.

Az internet-felhasználók közül a gyerekek legnagyobb része rendelkezik otthon internethozzáféréssel, és majdnem ugyanennyien az iskolában férnek hozzá. Sokan a barátaiknál vetik bele magukat a virtuális térbe, és elenyészően járnak könyvtárba vagy internet kávézóba netezni.

Digitális eszközök és a gyerekek

A digitális eszközök megjelenése miatt egyre több gyermeknek adódnak problémái. Sajnos a kutatások azt igazolják, hogy a kicsik túl sok időt töltenek a digitális eszközök mellett. Egyre kevesebb gyerek olvas könyvet és újságot. A TV, számítógép pedig függőséget okoz és negatív hatással van a beszédkészségük fejlődésére.

forrás: Nagy Tünde: A reklám hatása a 6-9 éves korosztályra

Az egyik legeredményesebb módszer arra, hogy természetes úton növeljük sportképességeinket, és érjük el erőnléti céljainkat, ha a hatékony edzésmódszert kombináljuk az optimális táplálkozással. Azonban ez a mai teljesítménykényszer nyomása alatt az élsportban hihetetlenül kevés. Külső-belső támogatásra van szüksége a szervezetnek, hogy a követelményeknek eleget tudjon tenni. Nagy számú termék van forgalomban: porok, tabletták, italok, és egyéb készítmények.

Bizonyos fajtáik teljesítményfokozók, , növelik a munkaképességet, erősítik az izomszöveteket, fokozzák a zsírégetést, növelik az izomtömeget, növelik az erőt, és az állóképességet. Az étrend-kiegészítők felosztása: Az étrend-kiegészítőket több szempontból csoportosíthatjuk. Többek közt a használat célja vagy a hatóanyag szerint.

A használat célja szerint: 1. „kényelmi” termékekről (energiaszeletek, sportitalok),

2. izomtömeg-növelőkről (tömegnövelők, kreatin),
3. fogyókúrás kiegészítőkről (króm, CLA,),
4. teljesítményfokozó szerekről (kreatin, koffein, sportitalok).

Hatóanyagukat tekintve, vannak:

1. Olyan készítmények, amelyeknek a hatóanyaga táplálkozásunk egy vagy több összetevője: a. az emberi egészséghez nélkülözhetetlen anyagokat tartalmazó termékek (fehérje-, szénhidrát-, vitamin-, ásványianyag- stb. tartalmú készítmények),
2. nem nélkülözhetetlen, de rendszeresen és régóta fogyasztott anyagokat tartalmazó termékek (kreatin-, karnitin-, koffein- stb. tartalmú készítmények).
3. Hormonális, növényi és egyéb eredetű készítmények (prohormonok, gyógyszerek, gyógynövénytartalmú és ezek hatóanyagait szintetikus formában tartalmazó termékek). „Az étrend-kiegészítők fogyasztói három fő csoportba oszthatók a fizikai aktivitás szempontjából: fizikailag inaktív fogyasztók, szabadidő-sportolók, hivatásos sportolók. A különböző csoportok tápanyagigénye nagymértékben különböző, ezért az étrendkiegészítő használata a három csoportban más-más megítélés alá esik(…) Feltehetőleg a szabadidősportok is jelenthetnek olyan nagy fizikai megterhelést, amely szükségessé teheti az étrend-kiegészítők használatát, vagy éppen a használatuk segítheti elő a kívánt cél elérését.”

A versenyszerűen sportolók a tápanyagigények fedezése, az egészségmegőrzés, a teljesítményfokozás és a testösszetétel kedvező irányba változtatása miatt használnak különböző készítményeket. Az élsportban az étrend-kiegészítők segíthetnek a megnövekedett tápanyagigény fedezésében, a sporttevékenység káros hatásainak ellensúlyozásában, a regeneráció idejének csökkentésében, a szervezet energiaellátásának javításában, a sportteljesítmény javításában és/vagy az edzéshez való adaptáció fokozásában.

Nincs egységes szakmai álláspont a hivatásos sportolók étrendkiegészítésének indokoltságát illetően, de esetükben hasznos lehet bizonyos készítmények ellenőrzött alkalmazása (multivitaminok, fehérjekoncentrátumok stb.).

Csak bevizsgált termékek használhatók, a pozitív doppingteszt veszélye miatt. Bemutatnám a leggyakrabban használt kiegészítőket, illetve néhányat kiemelve közülük, amik a kerékpárosok körében is közkedvelt:

Antioxidánsok – Olyan anyagok, amelyek gátolják a szabad gyököket. Vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket, növényi anyagokat tartalmaznak. Ezek említésre kerültek a vitmainok, ásványi anyagok fejezetében. Leggyakrabban tabletta vagy kapszula formában fordulnak elő, illetve hozzáadják őket a szénhidrát és fehérje alapú izomtömegnövelő táplálékkiegészítőkhöz is.

Kreatin - A kreatin természetes forrásai a húsok és a halak. Az izomzatban az ATP regenerálásához szükséges a kreatinfoszfát, márpedig a kiegészítés növeli az izomzatban a kreatin és kreatin-foszfát mennyiségét, így javíthatja a teljesítményt. Súlyosabb mellékhatása ajánlott adagolás esetén a vizsgálatok szerint nincs, vese- vagy májkárosodás, rákkeltő hatás nem volt igazolható. Feltételezik, hogy fokozza a sportolók izomgörcseinek gyakoriságát, ezt azonban nem támasztják alá a kutatások. A 53 személyes beszámolók során a használók gyakran említik a szedéssel egyidejűleg támadó hasmenést és izomgörcsöket. Testtömegnövelő tulajdonsága nem minden sportban előnyös. Az izomzat kreatintartalmának növelését célzó kiegészítés során az atléták 5-10 g kreatinhoz legalább 30-35 g, de még gyakrabban 80-100 g glükózt adnak. A töltési fázisban felvett napi 20-25 g kreatin így 160-400 g/nap glükóz elfogyasztásával járhat, ami nem feltétlenül kedvező hatású. A testtömeget nem zsírfelhalmozódással gyarapítja, hanem sok vizet köt meg az izomzatban. Gyorserő sportoknál, kerékpárban időfutam versenyzőknél segíthet az eredményességben.

Fehérjeturmixok – Ezek por alakú, vízzel vagy tejjel összekeverhetőek, s italként fogyasztható. A protein alapú készítmények egy vagy több fehérjetípust tartalmaznak: tejsavó, kazein, szója, tojás. A fehérjeszintet és a funkcionális tulajdonságokat figyelembe véve a savófehérje-készítményeknek van a legjobb hatásuk. Különösen magas bennük az elsődleges aminosavak aránya és magas a szerteágazó láncú aminosavak tartalma is. Szükségessége a téli erőedzések alkalmával kerül előtérbe, továbbá a versenyperiódusban is, amikor megeröltető edzések, hegyi szakaszok vannak versenyeken. Megőrzik az izomzatot, s erőedzések alkalmával az izomtömeg és erő növelésében is szerepük van.  

Táplálékkiegészítők - fehérjeturmixok

Sokszor megoszlanak a vélemények a táplálékkiegészítők szedésével kapcsolatosan. A laikusok általában elzárkóznak a kreatin vagy éppen a fehérjeturmixok alkalmazása elől. Személyes tapasztalatom szerint nagy megterhelésnél a fehérjeturmixok fogyasztása sokat segíthet az izomépítésben és izommegtartásban. Sportokhoz - amennyiben nem testépítéssel foglalkozunk - jól jön az edzés utáni fehérjeturmix fogyasztás. Manapság számos ízben kapható is, így nem csak jót tesz, hanem finomak is ezek a táplálékkiegészítők.

forrás: Egri Norbert: Kerékpárosok táplálkozása a felkészülés és versenyzés periódusaiban

A latin nyelvtan

A latin nyelvtan bennem szétesőben,
állott pedig meg-nem-rendíthetően,
s nemcsak magamagát tartotta bennem,
vigyázott rám is egy-egy csúf időmben.

Fogódzhattam belé mindig nyugodtan,
akárhány földrengéses pillanatban,
ha tárgy-, részes- vagy birtokos esetbe,
ha bármilyen másikba is jutottam.

Latin idézet jött nemrég a számra,
de közepét a feledés kirágta,
s főnévvel a melléknevet nehéz volt
egyeztetnem esetbe, nembe, számba.

És megriadt bennem valami akkor:
ilyen furcsán is támad az öregkor,
hogy egy biztosnak-vélt részünk leporlik,
mint orr, fül, kéz, lábujj egy kőszoborról?

És kapkodás lett bennem és üresség,
fölbomlott egy öröknek-hitt szövetség.
Ó, latin nyelvtan, rend, erő, szilárdság,
ó, tisztességtelen, csaló öregség!

Fordítva

Lehet, hogy egy reggel nem indulsz:
lerogysz, lábad végképp kitörve.
Meglódul a lakás bolondul, s
alázuhan az ég a földre.

Toporgok majd - béklyóban állat -,
erőm kifogyva nem menekszem.
Nézem cipődet és ruhádat,
néhány perc, s éveket öregszem.

Gonosz vagyok: fordítva inkább!
Úgy nyilván könnyebb lenne sokkal.
Nekem könnyebb, s neked? - Kibírnád.

Hogyan? - Miként rossz napjainkat
eszköztelen alázatoddal
értem s helyettem is kibírtad.

Ne hagyj!

Ó gyermek,
kegyelj meg:
engedj célokra törekednem,
ne hagyj zuhanva öregednem!
Ha majd végképp kiváltam,
futhatsz még nyugtalan szivednek
vonzóbb utakra bátran.

Bumráng

"Ha majd öreg leszel..." Ronsard... agyon-
csépelt szöveg mint Villoné is: "Adnád
szívesen majd de koldusnak se kell
amit most megtagadsz"
Lágy vagy kemény
fenyegetések s roppant ostobák
ne hallgass rájuk -: önvigasztalások
Légy kíméletlen s önző gyűjtsd a mézet
ne nézd hogy az a másik... Rágja szét
párnáját kínjában a szerelem
nem irgalmasság rakd tele a mézes
bödönt s ha majd keserű lesz a szád...
Mert Ronsard Villon... az nem érdekes
de keserű lesz mindenképp a szád
ha majd öreg leszel ha az leszel
és hogyha már a koldusnak se kell
amit most (mondjuk tőlem) megtagadsz

Öregedés és irodalom

Hány és hány nagyszerű elmét foglalkoztat az öregedés gondolata. Aztánm néhányan csodálatos rímekbe szedik ezt a folyamatot. Ilyen Csorba Győző is, ki megannyi rövid versben mondja el a keserédes tanulságot: az öregedés korral jár.

forrás. Csorba Győző: Görbül az idő

A nemek közötti különbségek a bőrápolásban is megnyilvánulnak. A férfiak gyakorlatias életmódja az egyszerű, könnyen használható ápolást helyezi előtérbe. A szokások, a testi különbözőségek és a lelki beállítottság mássága miatt, a férfiak más kozmetikai termékeket is igényelnek.

A nők és a férfiak bőre ugyan azonos felépítésű, mégis sok mindenben különbözik egymástól. Ha a legfelső szaruréteget hasonlítjuk össze, akkor meg- állapítható, hogy a férfiak bőre 20%-kal vastagabb mint a nőké, és a férfi hormonoknak köszönhetően nagyobb mennyiségű verejtéket és zsírt választanak ki.

A férfiak bőrének irharétegeiben az elasztikus és kollagén rostok kompaktabbak, mint a nőknél, ezért több vizet képesek megkötni. A férfiak kötőszövete rácsos szerkezetű, ennek következtében sokkal stabilabb, feszesebb tartást biztosít az alatta lévő zsírszöveteknek, mint a nők egyenes futású rostjai. Természetesen a korral a férfiak bőrének az elaszticitása is csökken, és egyre jobban láthatóvá válnak a mimikai ráncok.

Normál életmód esetén a férfiak bőrén az öregedés első jelei általában 10 évvel később jelentkeznek, mint a nőknél. A férfiak bőrét napi szinten irritálja a borotvapenge. Minden egyes pengehúzás az arcon mikro-sérüléseket okoz a súrlódásnak köszönhetően. Az epidermisz sérül és könnyű célponttá válhat a baktériumok számára. Ezenfelül a hagyományos borotvahabok és szappanok erőteljesen lúgos vegyhatásúak, ezért lebontják a hidrolipid szöveteket védő lipideket.

A férfiak szokásainak és a hormonoknak köszönhetően egyértelműen megállapítható, hogy a férfiaknak más összetevőket tartalmazó kozmetikumok használata ajánlott.

A gondos bőrápolás lépései

1. Alapos arctisztítás

Az arc megtisztítása borotválkozás előtt, sajnos manapság már nem elegendő tiszta vízzel. A borotválkozás előtti arctisztítók a bőr mélyebb rétegeibe hatolva, alaposabban kitisztítják a környezeti hatások miatt keletkezett szennyeződéseket. Emellett megelőzik az UV-sugarak miatt kialakult erős szarusodást.

2. Borotválkozás

Borotválkozás előtt öblítsük le arcunkat meleg vízzel, hogy puhává tegyük bőrünket. Használjunk szappanmentes, semleges pH tartalmú termékeket, hogy minimalizáljuk a hidrolipid szövetek sérülését.

3. A borotválkozás utáni tonizálás és hidratálás

Minden borotválkozás során sérül a bőr felső rétege és veszít természetes nedvességtartalmából. Az arcvíz azonnal megnyugtatja az irritált bőrt, csökkenti a kipirosodást és gyógyítja a hámsérüléseket és egyben hidratálja is a bőrt.

4. Ápoló, védő, hidratáló és regeneráló krém napi használata

A férfiaknál bőrt típustól és életmódtól függően a harmincas vagy a negyvenes években érdemes elkezdezni a bőr intenzívebb regenerálását. A szérumokkal és krémekkel megakadályozhatóak a szarkalábak és a mimikai ráncok kialakulása. Fontos az erős UV sugárzás elleni védelem.

5. A szemkörnyék ápolása

A szem alatti táskák és sötét karikák kellemetlenek lehetnek a férfiaknál is.

6. Fényvédelem

A könnyű, zselés, tejes fényvédők ajánlottak férfiaknak napozáskor.

forrás: Dr Házi: Férfi bőrápolás

Fontos, hogy már kisgyermek életkor környékén elkezdjük gyermekünket szocializálni. Amennyiben erre nem figyelünk oda, a későbbiekben ez nagyon komoly problémákat okozhat.

A pszichológiai gyakorlat beépítése az iskolai nevelőmunka folyamatába két formában valósult meg nemzetközi próbálkozásokban és hazánkban is. Egyik forma az iskola szervezetén kívüli állomások megalakítása (pályaválasztási-, nevelési tanácsadó intézetek), másik az iskolán belül, adott tantestülethez tartozó pszichológus(ok) foglalkoztatása. Hazánkban mindkét forma elterjedt, az utóbbi jelenleg még inkább kísérleti jelleggel, nem képez egységes hálózatot.

A szocializációs folyamatban az intézményes nevelésnek egyre inkább szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a családi szocializáció esetenként negatív élményeit, hiányait, valamilyen formában és eszközzel korrigálja, kompenzálja. A különböző beilleszkedési és teljesítményzavarok, esetleges neurotikus tünetek kialakulása gátolja az iskolai követelményeknek való megfelelést, megzavarja a nevelési folyamat alakulását az egyén és az iskolai közösség vonatkozásában is.

Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben fokozatosan nőtt az iskola követelményrendszere, ezzel együtt a nevelési és oktatási feladatok sora, amelyek új eljárások, eszközök bevezetését igényli. Elismerésre méltó eredményeket ért el a pedagógia tudománya, új hatékony metodikák, programok kidolgozásában. A növekvő igények viszont egyre több gondot is jelentenek a pedagógia különböző szakterületei képviselőinek. Mint minden fejlődő alkalmazott tudomány, így a pedagógiai tudományok is egyre több elméleti és gyakorlati eredményt adaptálnak más alap- és alkalmazott tudományok eredményeiből.

Természetesen a határterületek megfelelő színvonalú műveléséhez szorosan együtt kell dolgozni az érintett szaktudományok képviselőinek. A pedagógia és a pszichológia tudomány és elmélet szoros kapcsolatának bizonyítása talán itt felesleges. Számos példa van a szakemberek együttműködési formáira intézményes szinten is. Az iskolapszichológus „szakma” megvalósulása viszont egy új és sok eredményt ígérő gyakorlati együttműködés lehet, amikor reális társadalmi, nevelési színtéren, közös célkitűzésekkel, azonos munkahelyi közegben és közösségben, egy tantestületben dolgoznak együtt. Erre az együttműködési formára vonatkozóan több hazai próbálkozás történt, de ezek eredményességük ellenére izoláltak maradtak, nem nőhetett ki belőlük jelentős gyakorlat, vagy hálózat, hiszen néhány szakember és intézmény működését érintették. A nemzetközi tapasztalatok több – elsősorban nyugati – országban jelentősebbek, megismerésük elengedhetetlen, de az eltérő társadalmi- és iskolarendszerek miatt, eredményeik adaptációja megfelelő kritikai és kísérleti munkát igényel.

Ezen túl a pedagógusok pedagógiai, didaktikai kultúráját sem képesek kellően megalapozni a képző intézmények a szaktudományos képzés mellett és az oktatási rendszerünk követelményeihez viszonyítva (gondoljunk csak a képzés idejéhez viszonyított óraszámok alakulására!), az együttműködés kialakításához viszont jelentősen bővülni kell a pedagógusok pszichológiai kultúrájának, melyben fontos szerepet kap az iskolapszichológus is, a pedagógusok pszichológiai képzésén kívül. Ezért az iskolapszichológusi hálózat kiépítése csak fokozatosan képzelhető el, úgy, hogy a pedagógiai gyakorlat segítése mellett szisztematikusan kísérleti munka is folyik, amelyre a tapasztalatok rendszeres regisztrálása, tudományos feldolgozása, új metódusok kialakítása és közreadása jellemző. Ez feltételezi a vállalkozó pszichológusok és pedagógusok (tantestület) együttes kísérleti munkáját és a velejáró többlet-erőfeszítést.

Az első jelentősebb vállalkozás hazánkban – megfelelő gyakorlati-kísérleti előzményekre alapozva – 1986/87-es tanévben indult, amikor 30 alsó- és középfokú intézménybe állt be főfoglalkozású pszichológus, az iskolai vezetéshez tartozó státusba. A kísérlet szakmai irányítását az ELTE BTK Társadalom- és Fejlődéspszichológiai Tanszék végzi, amelyben szorosan együttműködik a KLTE BTK Pszichológiai Intézete is. A Művelődési Minisztérium előzetes terveinek megfelelően – a kísérleti eredmények és lehetőségek függvényében – további hálózatfejlesztés várható az elkövetkezendő években. Ugyanakkor az új oktatási törvény lehetőséget ad az egyes intézményeknek pszichológus alkalmazására, ha erre megteremtik a pénzügyi (státus) feltételeket. Ezen az úton a hálózathoz kapcsolódók is bekapcsolódnak az irányított kísérleti munkába.

Gyermek életkor és a pszichológia kapcsolata

Figyeljünk meg gyermekünket hogyan nyílik ki három évesen a tudata. Ez a fiatal életkor is számos kihívást rejt magában, és csemeténk ilyenkor rengeteg tudást szív fel magába. Háromtól hat éves korig a gyermek életkor és játékok legjellemzőbb momentuma, ez a szerepjátékok kora. Megfigyelhetjük kicsikénket, hogy gyakran mondja: - Játsszuk azt, hogy és egy cica vagyok, játsszuk azt, hogy te vagy a hős lovag. És így tovább. Minél inkább figyelünk az életkor sajátosságaira és kapcsolódó játékaira, gyermekünk annál szociálisabb lény lesz.

forrás: Bugán Antal: Az iskolapszichológiai hálózat szerepe a nevelőmunka segítésében

A nagy nemzeti memória törlésről történelmi példák is fennmaradtak. Például nyilvános könyvtárak és könyvek égetéséről. Viszont ezek a drasztikusan fellépni vágyó hatalmi rendszerek, éppen az erőszakosságuk miatt éltetik annyira az egyén és a nemzet identitását. Minél erőszakosabb az emlékek és a nemzeti memória eltörlésének eszköze, az emlékek és velük az identitás is, annál inkább megmaradnak, és küzdenek a fennmaradásért.

A brutális elnyomás és feledésre késztetés kiéleződése mindig is a forradalmak (kulturális forradalmaknak is) alapját képezték. Azt hiszem, erre konkrét példa volt a hitleri diktatúra is, ami felismerte, hogy a felnőttek tudatából nem lehet kitörölni semmilyen identitásformáló emléket. Ezért már csírájában elkezdte beépíteni a 10 - 21 éves korosztály tudatába a különböző történelmi ferdítéseket, és zsidóellenes nézeteket. Ezek a fiatalok, mondhatni, agymosáson mentek keresztül. Nem lévén előzetes ismereteik, emlékeik a világról, így egy elferdített tükörben látták azt, és saját magukat minden nemzetnél felsőbbrendűnek. A freudi elmélethez visszanyúlva ez az a helyzet, amikor az elme hamis szándékot képez le, valami olyan szándék helyett, amit nem akar megvalósítani. Arra a példára gondoljunk vissza, amikor Freud nem akarja megírni az ismertetőt, és minden mást betervez helyette, hogy ne maradjon rá ideje.

A két példa között az a nagy különbség, hogy míg Freudnál az elme önként cselekszi a hamis szándék leképezést, addig Hitler és minden más diktatúra tudatosan és szándékosan erőlteti rá a fiatalokra a nézeteket, bár a fiatalok részéről a manipuláció, nem ismervén jobbat, szintén önkéntes alapon működik. Ehhez kapcsolódik, amikor egy egész nemzet adja fel identitását, teljes önkéntességgel. Amint már fentebb írtam, csakis önkéntes alapon lehet az emlékeket feladni. A tudatunkban és a kultúrában is saját magunk generáljuk a felejtést. Ha erőszakkal foglalják el bármelyik nép területét, és elnyomás alá kényszerítik, a nemzet identitása túléli, és az elnyomókat is idővel kiűzi.

Emellett létezik az észrevehetetlen beolvasztás eszköze. Amikor is a nemzetet arra vesszük rá, hogy önként adja fel saját emlékeit. Vegyük Az ember jellemformáló eszközei: az emlékezés és a felejtés 20 példának okáért az Európai Unióba való csatlakozást. A csatlakozás előtt nagy aggodalmat keltett – bár alaptalanul –, a nyelvet, és a pénznemet is veszélyeztető beolvasztó folyamat. Igaz, még nem mindenhol vezették be az eurót, de az angol nyelv térhódítása igen nagy fejfájást okozott a kisebb országok nyelvének védelme, eltűnésének veszélye miatt a csatlakozás előtt. Persze az aggodalom a csatlakozás után elmúlt, feleslegesnek bizonyult, és az angol nyelv sem veszélyezteti a többi nyelvet, de a probléma felmerülése, ha csak elméleti síkon is, elgondolkodtató.

Saját anyanyelvünkre való emlékezés nélkül, az emlékezésre való igény nélkül, egy, az identitásunkat nagymértékben kialakító tényezőről mondanánk le.

Vegyünk egy mai átlagos, nem értelmiségi magyar fiatalt példának. A legjobb esetben is csak homályos képe van arról, hogyan kell helyesen írni és olvasni az anyanyelvén, fogalma sincs arról, magyarként, hogy mi történt 1848-ban. Viszont tökételesen tudja a különböző külföldi kifejezéseket (főleg az informatika miatt), a külföldi dalokat, filmeket és bármely más ország kultúrája iránt inkább érdeklődik, mint sajátja iránt. Természetesen tisztelet a kivételnek. Viszont ez a fiatal magyar hibája volna? Nem hinném. Ez egy természetes folyamat, a határok és távolság, térben és időben egyaránt, ma már jelentenek problémát, amit az internet és a média is elősegít. Természetesen az internet és a média negatív módon is befolyásolhat bennünket, ha nem vigyázunk. Nagy hatással lehetnek ránk, nem csak, mint magyar emberre, hanem, mint magyar országra is. Ha meggondolatlanul, felkészületlenül használjuk ezeket a határokat elmosó erőket, nem biztos, hogy észrevesszük hatásukat, miszerint burkoltan ugyan, de annál határozottabban és szisztematikusabban törölhetik emlékeinket saját magunkról.

Valójában nem is az emlékeinket és a memóriánkat törlik, hanem az emlékeinkre való igényt, és valójában nem törlik, hanem önként mondunk le róla valami jobbat remélve. Az, hogy ez egy helyes vagy helytelen folyamat, nem megítélhető, inkább mondható természetesnek. Az viszont, hogy teljes kitörlődés még önkéntes alapon sem működik a tömeg, azaz a tudattalan kiabálása, üzenete révén, megnyugvással tölt el. Így egyszer minden egyén és minden nemzet szembesülhet önmagával, éppúgy, mint ahogyan Káin is megkapta erre a lehetőséget. Tehát a hitleri, illetve minden más rezsim is hasonlóképpen, egy nyitottabb kényszerítő erő előzetes emlékek eltörlése nélkül, és hamis emlékek beépítésével próbál elnyomni. Míg a másik folyamat, a már előzetes emlékekkel rendelkezőknél (egyéneknél és nemzeteknél egyaránt), a burkoltabb, a meglévőnél jobbal kecsegtető, hamis információközléssel próbálhat hatást gyakorolni. Ezt nevezhetjük, Freud után, „hamis szándékok felvetésének”.

Nemzeti memória, kontra memória és fejlesztése

A legtöbb kisgyerek sokat álmodozik, hogy egyszer majd katona vagy űrhajós lesz belőle. Amint idősödünk és egyre több hatás ér bennünket, agyunk és a memória már egyre nehezebben tud álmodozni és a jövőre vonatkozóan fantáziálni. Sajnos, ahogy múlik az idő egyre romlik az emlékezőtehetség, képzelőerő és a memória kapacitása is. Ahogy a fentiekben láttuk, ahogy a nemzeti memória, úgy a személyes emlékezőtehetség is romolhat. Megoldás: ne adjuk fel, törekedjünk tudatosan a memória fejlesztésére, fejtsünk keresztrejtvényt, memorizáljunk verseket, olvassunk minél többet. Ennek hatására megőrizhetjük szellemi frissességünket.

forrás: ZSKF - Az ember jellemformáló eszközei: az emlékezés és a felejtés