A nagy költőelőd zűrzavaros időszakban élt, amikor a szamurájok behódoltak a shōgunoknak, és elfordultak a császártól. A tudat, hogy valaki már nem szolgálhatja a Napisten fiát, szomorúságot okozott (ez a mono no aware, amely erős érzelmi felindultságnak fordítható). A szerzetesi lét alapja a vándorlás, amelyet a magány (sabi) és a bánat (kanashi) övez. Ugyanakkor az utakat róni annyi, mint a megvilágosodás előkertjében sétálni (ennek jellemző formája a hyōhyaku - a gyökértelen vándorlás). A buddhista szerzeteshez igen közel állnak a természet szépségei, panteista, ezoterikus buddhista, azaz amidista, de ugyanakkor politeista - mert minden egyes természeti jelenségnek és helynek megvan a saját istene (tavi, égi, hegyi, patakban búvó). A szerzetes földi és kozmikus útja Amidatha Buddhához olyan ösvényeken kapaszkodik, amelyeket még élő vagy hulltukban is hervadatlan cseresznyeszirmok (sakura) festettek fehérre. A wakák állandó kellékei a kabócák (semi), az éj (yoru), az erdő (mori), a pillangó-lét (chōchō), a liliom (yuri), a bambusz (take), a tücsök (kōrogi). A hófödte Fuji-yama is olyan hegy, amely a magány, az elmúlás, az elhagyatottság, a hideg szépség jelképe (akár a tél, a hó vagy a Himalája). Ezek a kultikus helyek konvencionális kellékei a wakáknak. Kötelező emlegetésük az utamakura. A buddha természet abszolút és mindenhol jelenlévő szépsége a Tathágata (a végső megtisztulás álomképe - azaz a satori), aki eléri, az a hotoke. A szépség mellett a tájat gyakorta orkán erejű szél (kaze) sepri, amely a zarándoklatok sajátja, a vele folytatott szakadatlan küzdelem a spirituális háttér eszköze. A szél eltaszít, gyökértelenné tesz, mély önreflexiókra ösztönöz (cibálja a fekete törzsű cseresznyefa ágait, letépi fehér virágait - kontrasztot képez). Ugyanilyen a Hold (gyermeknyelven ō-tsuki-sama): ősrégi szimbóluma a buddhista megvilágosodásnak, az ezoterikus meditáció állandó objektuma. A Hold mindenhonnan látszik, a Shingon rendben még ma is külön rá irányuló meditatív gyakorlat van (gachirikan). Mindezeket azonban áthatja a tünékenység (hakanasa), így a pillanat megtartása a költők alapvető feladata: afféle haiku-waka-tanka ars poetica.

A költemények elsődleges tárgya azonban nem csupán a természet, hanem a természetben manifesztálódott transzcendens. Ez olykor ködbe, homályba burkolt. Mintegy összegezve: „Szélbe simuló / Fudzsi gomolyfüstként / ég nyeli majd el / nyomtalan szertefoszló, / elizzó vágyaim." (198.) Ez az izzás az omo-hi, amely látensen a tűz szót foglalja magába és rávilágít az élet múlékonyságára (mujō), amelyet elsősorban a világi vágyak (bonnō) tesznek tönkre. Erre hívja fel a figyelmet a szerző, aki küzdött a fordítás nehézségeivel. Erről szól a 199. oldaltól kezdődő, vörös lapokkal látványosan elválasztott Két kilátás a Fudzsira rész.

A kötet további, abszolút zsenialitását már konkrétan a VGA-tól származó asszociációk, magyarázatok adják, amelyek kiegészítik, lereagálják a nagy előd műveit, vitáznak, versenyeznek, és olykor felülmúlják a Saigyō-inspirációkat. Ismét különös, misztikus összefüggésre bukkanunk: az Invokációtól (22.) nagy utat tettünk meg, mire elérünk a Fuji-hoz (199.). Saigyō éppen 22 éves korában, ismeretlen okokból, otthagyta

a világi létet. A nagy útról maga VGA úgy ír, hogy még 23 évesen kezdődött, amikor szólongatta az Út démona (talán a japán utazás emléke?). Az Irodalmi Tükörben (2011/XVI/3: 29.) pedig így nyilatkozott: „Semmire nincs válaszom. Egy bizonyos: ez az Ő verse, Ő szól a hangomon, mert kölcsönkérte, és én hálával átnyújtottam. Ekként rajzolunk az éjre. Mindjárt süpped a némaság." Igaz, ez egy tücsökre vonatkozott (A tücsök), de jelen írásban lehet bizonyítéka a reinkarnáció-tudatnak. A kötetben emlegetett köldökzsinór hasonlat (135.) eszerint a Saigyō-hoz való tartozás dharma-törvényét erősítheti. Mindkét költő célja az volt, hogy elemeire bontsa a világot, és közben tudatosan szakadjon el a tudattól. A tudattengeren hajózás nem csak távol-keleti filozófiai elem. Több alkalommal említi Horatius is. Akár az exegi monumentum (49.), akár a memento mori (104.) vagy a non omnis moriar (195.) tanúsítják, hogy a nyugati kultúrkörben is megvannak a modus vivendi alapjául szolgáló pillérek. A japán hagyományok párokat lelnek az európai történelem toposzaiban. Metamorfózisuk olykor meghökkentő ellenpontokat teremt: pláza, neonbálványok, dior&gucci&gabbana, dinamó, csokipapír (76.), modern-szalmakutyák (68. - amelyeket a kínaiak még temetések alkalmával égettek; Lao-ce ezzel példálózott, amikor a taō mélyebb értelmét tanította - „A bölcs ember sem emberséges, úgy bánik az emberekkel, mint afféle szalmakutyákkal"). A nirvánában feloldódást segítő motívumok lehetnek a Stendhal-szindrómát okozó, különféle érzékszerveinkre sokkolóan ható művészeti örökségek. A La Gioconda (191.), A vihar Shakespeare-től (175.), a Szfinx (44.), egy Schuppen festmény (115.), egy-egy Pilinszky (110.) vagy József Attila (133.) vers, egy sírfelirat (Dobrovich Pálé, 105.), Glenn Gould (169.) vagy Bach (109.) zenekompozíciói, a Minótaurosz-történet, a Bábel-torony tanulságai. Új elemek, princípiumok viszont a nyugati waka-irodalmi reformban az antimilitarizmus, illetve a szerelemélményben fogant, keményen erotikus víziók (88.) megírása. Utóbbival - véleményem szerint - VGA megteremtette a „dinamikus impresszionizmust".

Tetteink, mint tükröződések

Az vagy, amit teszel! – tartja a mondás. A leghamarabb úgy kaphatunk választ arra, hogy miként viszonyulnak irányunkba embertársaink, hogy megfigyeljük tetteinket, amik tükröződések a többiek viselkedésében. Napjaink rohanó világában az emberek könnyebb tájékozódását segítik elő a gyorsan megalkotott, sokszor téves sztereotípiák. Az első találkozó alkalmával történtek, a pillanatnyi hangulat, hasonló tükröződések formájában köszön vissza ránk a későbbiekben.

Gondolkodóba ejtő kötet jelent meg tavaly a Scolar Kiadó Scolar Versek sorozatában az NKA és a Japán Alapítvány támogatásával. A kiadó azt a célt tűzte ki, hogy a minőségi könyvek barátai valamennyi kiadványukban megtalálják az érdeklődési körüknek legmegfelelőbbet. Villányi G. András (VGA) legfrissebb kötete ugyancsak ilyen könyvészeti élményről tanúskodik, a kifogástalan szerkesztési munkának is köszönhetően. A mű Saigyō szerzetes fordított wakáit és haikuit tartalmazza, amelyek VGA-reflexiókkal egészülnek ki. Ritkán látni ennyire igényes kiadványt. A könyvet egy tokban kaptam meg, a borítón máris érzékelheti az avatott olvasó a japán vonásokat. A yin-yang jegyében egy kalligráfia részlet látható, egy ecsetvonás, amely fehér papíron fekete tussal rajzolt vonalban körbeöleli a belső tartalmat. Az előlap és a hátlap így máris tükörképei egymásnak. A belső fülön mindez folytatódik: elől Saigyō alakja, hátul pedig arról értesülünk, miért a Tükröződések a cím, és ki is az a VGA.

Erről röviden nekünk is érdemes tudni: Saigyō Hōshi (született: Satō Norikiyō, majd szerzetesként: En'i; Kyotō, 1118 - Hirokava templom, 1190) híres, nemesi származású japán császári testőr, majd költő és szerzetes a kései Heian- és a korai Kamakura-korszakban. Az ezoterikus shingon szektához tartozott. (Ennek volt alapítója a japán vallástörténet egyik meghatározó géniusza, Kūkai). Saigyō művészként használta ezt a nevet, ami „nyugati utazást" jelent, utalásként Amida Buddhára és a nyugati paradicsomra. Hosszú évekig magányosan élt Shagában, a Josino-hegyen és Isében. Legismertebbek az Észak-Honshū szigetén tett hosszú utazásainak szövegemlékei. Műveinek fő gyűjteménye a Sakanshū, lelőhelyei a Shinkokinshū és a Shika wakashū. Megjegyzendő, hogy némely források szólnak egy Saigyō monogatariról is (kb. elbeszélés, legendárium), amely alapján a Mester napjainkban buddhista szentként tisztelhető. Minden vágya volt, hogy teleholdkor, kedves szirmai alatt szenderüljön örök álomra, és egyesüljön a világegyetemmel. Állítólag ez a katartikus élmény megadatott neki, ezzel maximálisan felkavarta kortársait.

VGA 1984-ben végzett az ELTE angol szakán, 5 és fél évet töltött Japánban, tanulmányozta Bashō-t, a haiku-irodalmat. Közben magával ragadta a 12. századi Saigyō költészete, végül róla írta MA-tézisét a Kōbe Egyetemen (A vallás kérdése Szaigjó vakájában). A mesterekhez hasonlóan verset és prózát ír. A Tükröződések kötet annak köszönhető, hogy fordít is, főleg japánból, néha angolból is. Napjainkban a kereszténység és a keleti gondolatok összevetésének legavatottabb tolmácsolójaként is tisztelhető.

A fekete és fehér szín mellett a vörös játszik szerepet. A VGA verscímek ebben a színben pompáznak. Aki hajlamos spirituálisan, a korrespondencia jegyében szemlélni a világot, rájön, hogy az első 3 VGA reflexió vörös kezdőszavait összeolvasva ezt kapjuk: AZ ÉN MINDEN. Emellett az ajánlások (magyar, angol és japán, élő és holt mestereknek), majd a bevezető gondolatok címei is ilyen színűek. Bal oldalt, egy fekete csíkban ugyancsak vörössel szedve találhatók a Saigyō-versek. Érdekesség, hogy a japán fordításokat eredetiben, illetve magyar fonetikus átiratban (romaji) is olvashatjuk, segítve ezzel a japán nyelven (olvasni) nem tudókat, vagy a nyelv iránt érdeklődőket. Megjegyzem, hogy 6 esetben az eredeti kézirat szövegét is közlik - igen ritka és értékes oldalak ezek. A szemfüles japanológus ráébred, hogy Saigyō korában még nem használták következetesen a kínaiból átvett kanji jeleket, hiszen hiraganával (egyszerű japán szótagírás) olvashatóak a faximilék (kivéve: ég, világ, szél, patak). Találkozhattunk továbbá azzal a jelenséggel is (például Krasznahorkai László Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című könyvében), hogy a japánok hagynak helyet a gondolatok kibontásának. Ez a papír kihasználtságán látszik. Kb. 60 % írással töltött, 40% pedig fehér marad, ezzel jelezve a tisztaságot. A kiadvány átvette ezt a szellemiséget. Ezt növeli az is, hogy minden második oldalon van számozás (jobb). A lábjegyzetek pedig a lap tetején találhatók kis vörös betűkkel szedve. Jobbára a lefordíthatatlan japán szavak, nevek magyarázataképpen (eredeti átiratban is). A tartalomjegyzék is rendhagyó, hiszen alfabetikusan rendezve, fonetikusan átírva, feketével jelölik a japán wakák kezdősorait, majd a magyar fordítások kezdősorait, végül VGA verseinek címeit - az oldalszámokat pedig vörössel.

Gondolataink, mint tükröződések

Ahhoz hogy pontos képet kapjunk arról, hogy kik is vagyunk valójában, nem elég, ha hiszünk, annak, amit a tükröződésekben látunk. Saját belső világunkkal kell egyenesbe jönni és mindenek előtt tisztában lenni önmagunkkal és a vallott értékeinkkel. A tükröződések sokszor csalókák, hiszen a kifelé mutatott képen sokkal egyszerűbb változtatni, mint a belül zajló történéseken.

A dohányzást ellenző mozgalom vagy a nevelés és a ráhatás eszközével akart eredményt elérni, vagy a rossz szokás teljes felszámolását tűzte ki célul. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott Fodor József település egészségtani vizsgálatai során, amikor a lakosság egészségi állapotát vizsgálta. A dohányzással kapcsolatban is tett megjegyzéseket: a dohányzást több betegség kifejlődésének elősegítőjeként tekintette, olyan káros szokásnak, amelyről jó lenne leszoktatni az embereket. Nem tekintette jellemromboló és káros szenvedélynek, csak olyan szokásnak, amit kellő felvilágosító munkával korlátozni vagy „felszámolni” lehetne. A nagyobb veszélynek az alkoholt tartotta, de a dohányzástól védeni akarta a fiatalokat, a terhes anyákat és rajtuk keresztül a csecsemőket.

A bagózást viszont egyértelműen kártékony szokásnak minősítette, a tüdőbaj és szájüregi bajok eredőjének. A lakásból ki akarta űzni a dohányzást, a dohányzásra használt helyiségeket állandóan szellőztetni kívánta. Ez volt a felfogása a vendéglőkkel kapcsolatban is, javasolta, hogy dohányozni csak kijelölt helyen lehessen. Szigorúan tiltani akarta a dohányzást iskolákban, templomokban, színházakban, minden nagyobb tömegeket mozgósító rendezvényen. „A mértéktelen dohányzás nem használ az egészségnek, ártalmas a szervezetnek. A dohányzással is lehet élni, csak vissza ne éljünk vele” – írta egyik tanulmányában.

A XIX–XX. század fordulóján furcsa küzdelem alakult ki az állam és a dohányzást ellenzők között: a jövedéki adó miatt az államnak érdeke volt a dohánytermelés és a dohányipar védelme, ezért még a dohányzást korlátozó törvényjavaslatot sem engedték az országgyűlés elé. A sajtóban viszont éles küzdelem folyt: 1882ban Thewrewk Árpád tanár „A dohány méreg!” című füzet sorozatában a dohányt méregnek, minden rossz okozójának minősíti. Indítványozza az összes dohányföld felperzselését, a dohányosok bebörtönzését, hiszen a pipázás rákot, szembajokat, kóros szomjúságot okoz, amely egyenes út az alkoholizmushoz, a lezülléshez. A pipázás, a bagózás és a cigarettázás gutaütéshez, ájuláshoz, hirtelen halálhoz vezet, a fiatalkori dohányzás pedig a nemzet satnyulását eredményezi. Külön foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az újabb kori háborúkat a dohányosok és az alkoholisták idézték elő, stb. Humorosnak tűnő kifakadásai között szerepel, hogy a dohányos nők feslettek, a dohányosok között elterjedt vérbajt terjesztik az egészségesek között. Sőt pontosan meghatározta a dohányos „típusát”.

„A dohányost messziről fel lehet ismerni: sápadt, beesett mellű, bőre kigőzölgő testének nikotinos mérgeit, zsebében kártya, s általában a kocsmába igyekszik, hogy ott a nikotin gerjesztette szomjúságát borral, pálinkával vagy serrel enyhítse...”

Ezt a könyvet Fodornak is megküldték, aki egyik levelében a következőket írta a „savonarolai” elvekre: „... ha ezeket a szamárságokat végig olvasom, és nem lennék orvos, úgy pontosan az ellenkezőjét tenném!” Talán a legjobb történeti feldolgozás az, amely 1895-ben látott nyomdai napvilágot Sátoraljaújhelyen, Ormándy Miklós tollából 'A dohány' címmel. A szerző tanár volt, pontos adatokra hivatkozva követte nyomon a dohány és a dohányzás történetét, elterjedését és szokásait. Könyvének záró fejezetében a következőket írja:

„...a kérdés megoldása voltaképpen az orvosi tudományok körébe tartozik. Nincs is szándékom a lefolyt századokban, a dohányzás ellen folytatott harcot és háborút felújítani: miben rejlik voltaképpen e szokás varázsereje? Semmi másban, mint a dohányban levő, nikotinnak nevezett méregben. Ezzel a dohányzás káros és egészségtelen volta fölött kimondatott az általános verdickt. Azonban a sok mellékkörülmény tekintetbe vételével az ítélet szigora enyhíthető lészen ...A nikotin gyógyszer és méreg, az adagolást kell a patikusra vagy az orvosra bízni, a dohányzásnál a mérsékletességet kell követni. Ha nem tud ellenállni szenvedélyének, tiszta fejjel mérsékelje magát, nehogy bajba kerüljön...”

A szerző nem volt dohányos, talán a tudományos érdeklődése vezette arra, hogy igen
pontosan leírja a nikotin romboló hatását, több olyan kérdést is felvetve, amit csak a XX. század első felében kíséreltek meg először orvosi szempontok szerint feldolgozni. Különös figyelmet szenteltek a nikotin rákkeltő hatásának a szájüregben, a légutakban, majd a dohányzás érrendszeri ártalmait is vizsgálták. A riasztó adatok még inkább aktivizálták a dohányzás ellenes mozgalmakat, amelynek hazai kezdete a XIX. század utolsó évtizedeire tehető, és elsősorban a Magyar Vöröskereszthez fűződik. A dohányzást ellenzők továbbra is elszántan támadták a dohányosokat: „ördögi figurának”, a Sátán földi képviselőinek ábrázolták őket, akik megrontják a környezetüket. Szomorúnak ítélték meg a helyzetet, hogy minden erőfeszítés ellenére terjedt a dohányzás, főként az ifjúság körében. Az első világháború tovább rontott a helyzeten, hiszen a háború feszültségét sokan dohányzással vezették le, elsősorban a frontokon, a lövészárkokban. Ebben az időben kísérelték meg a cigaretta nikotintartalmának csökkentését, de a „füstszűrő” beiktatása sem csökkentette a cigarettázási kedvet. A nikotin káros hatásait felderítő orvosi kutatások riasztó eredményei nyomán alakult meg 19242ben a Magyar Orvosok Antinikotinista Egyesülete, amely szervezet elsősorban a felvilágosítást tartotta tevékenysége céljának. Az állam rendeleti úton tiltotta meg színházakban, mozikban, iskolákban a dohányzást, bár ezt akkor és ma is támadják az egyéni szabadságjogok megsértése miatt.

Az egészséges életmód gyilkosa

Az egészséges életmód számtalan módszerrel megóvható – és legalább annyi ellensége is van. Az egészséges életmód egyik legártalmasabb ellenfele a dohányzás. Ez a kellemetlen szokás, mind a tüdőnkre, mind a légutainkra súlyos terheket ró, akár megrövidítve ezzel életünket. Ha van rá lehetőségünk, hogy tegyünk az egészséges életmód érdekében, tegyük le a cigarettát és biztassuk erre dohányzó társainkat is – hiszen – az életüket menthetjük meg ezzel.

Forrás: Kapronczay Károly: A dohányzás elleni küzdelem történetéből

Q1 és Q10
A q10 (NADH) és a q10 (ubikinon) zsírban oldódó, vitaminszerű anyagok, a sejtek energiatermelő részlegében – a mitokondriumokban – zajló energiaelőállítás fontos kellékei. Amennyiben elegendő mennyiség van belőlük a szervezetben, s sejtjek kevésbé szorulnak rá az erjedésből származó energianyerésre, és így kisebb az esély arra, hogy primitív daganatos sejtté alakuljanak át.
Mindkét anyag erős antioxidáns hatású is, vagyis védik
– a sejtek membránját,
– a mitokondriumokat
– a sejtosztódás során a géneket is a károsodástól, a degeneratív elfajulástól.
A q10 és a q10 nemcsak a daganatmegelőzésben kap fontos szerepet, hanem a daganatkezelésben is! q10 etés a q10et az emberi szervezet is előállítja, ám 35-40 év felett ez a saját termelőkapacitás radikálisan beszűkül, csökken. Így külső pótlásra van szükség! Mivel a q10 és a q10 előállításhoz szükséges összetevők optimális mennyiségéhez még igen jelentős húsfogyasztással sem jutnánk hozzá – ráadásul ez sem a daganatmegelőzés/kezelés, sem más bajok elkerülése szempontjából nem kívánt! –, ezért fontos a q10 és a q10 tabletta/ kapszula vagy csepp formájában való szedése.

Ezt több módszerrel, illetve különböző anyagok szervezetbe juttatásával is támogathatjuk. Ilyenek többek közt a következők:

HOT – HEMATOGÉN OXIDÁCIÓS TERÁPIA
Ez a kacifántos nevű módszer hazánkban alig ismert és elterjedt, ám német nyelvterületen még a biztosítók által is finanszírozott eljárás. Éppúgy alkalmazzák a keringési betegségek, az érszűkület és az immungyengeségből következő bajok terápiájában, mint a daganatos betegek gyógyításakor.

Lényege: a vénából vett vért oxigénnel dúsítják, és UVC fénnyel besugározzák. Eközben igen gyenge és rövid élettartamú szabad gyökök jönnek létre. Az így „kezelt” vért visszajuttatják a vénás vérbe, aminek következtében több folyamat is beindul a szervezetben:
Kitágulnak az erek, javul a sejtek vérellátása, anyagcseréje, azaz a tápanyaggal való ellátottsága, illetve ezzel párhuzamosan a szén-dioxid, valamint a lebomlott anyagcseretermékek elszállítása.Mivel nő a szövetek oxigéntartalma, javul a sejtek energiatermelése is.Fokozódik a sejtekben történő cukorlebontás, de nem erjedéssel, hanem
a normális oxidációs mechanizmus révén.A szervezetbe a vérrel bekerült pluszoxigén javítja a keringést, emellett csökkenti a sejtek károsodásának és elfajulásának mértékét. A szervezetbe kerülő csekély mennyiségű és igen gyenge szabad gyökkárt nem tesz, sőt igen aktív antioxidáns hatású folyamatot indít be a szövetekben és a májban. Így pedig növekszik a sejtek védelme, javul a májfunkció is. Felgyorsul a csontvelőben a vérképzés és a fehérvérsejt termelés is, egyes immunsejtek aktivitása pedig fokozódik, vagyis az immunrendszer munkája élénkebbé és hatásosabbá válik.Mindezek következtében a HOT nemcsak a sejtek működését javítja, és energiaszintjüket növeli, hanem védi is őket a szabad gyököktől. Javítja a természetes anyagcsere folyamatokat, támogatja az immunrendszert és a májműködést is. Alkalmazása különösen javasolt kemoterápia és besugárzás előtt, alatt és után, hogy azok mellékhatásait (immungyengeség, májszívkárosodás, vérszegénység...) mérsékelje, és a beteg erőnlétét javítsa

Ardenne-féle oxigénterápia
Elve nagyon hasonlít a HOTéra. A terápia módja azonban más. Lényege: fizikai aktivitás – pl. nem túl gyors biciklizés vagy futószalagon járás – közben a beteg maszkon át, oxigéngenerátor segítségével oxigént lélegzik be. A mozgás hatására jobban kitágulnak az erek, így a nagyobb mennyiségben belélegzett oxigén könnyebben eljut a sejtekhez. A mozgást 10-15 percig végzi a páciens, majd pihen, de eközben is inhalál oxigént, és ezt a ciklust még 2-3-szor megismétli. A 20-25 napos kúra heti 5 napon át ismétlődik, majd 2 nap szünet következik. Egypár hét kihagyást követően ismételhető. Annak érdekében, hogy a sejtek oxigénfelvétele és -hasznosítása minél jobb legyen, a kúra alatt a betegek többféle vitamint és ásványt is kapnak nagy adagban, pl. magnéziumorotátot vagy citrikumot, C vitamint, q10 és q10et, L-carnitint...
Előnye: mivel oxigéngenerátor ma már elérhető áron otthonra is beszerezhető, így
a páciens nem szorul intézeti ellátásra.

L-carnitin
Az L-carnitin a B-vitaminokhoz közel álló vegyület. Fő feladata a zsírok sejtekbe – konkrétan a mitokondriumokba – juttatása, az ott történő zsírlebontás és az ennek köszönhető energiatermelés stimulálása, a sejtanyagcsere és zsírbontás során keletkező sejtkárosító aminosavak és „melléktermékeik” hatástalanítása, átalakítása és hasznos anyagként való visszajuttatása a sejtekbe. Az L-carnitin csökkenti a cukorfelhasználást és a tejsavas erjedést, ami a daganatos betegségek megelőzésében és kezelésében is kulcsfontosságú. Javítja a sejtek vérellátását és így az oxigénhasznosítást. Támogatja az immunrendszert is, mivel stimulálja a fehérvérsejtek „eltakarító” funkcióját.

Q10 és a rák

A q10 a rák kezelésében valamint a daganatellenes kezelés által okozott mellékhatások enyhítésében is vizsgálták és használják. A q10 számtalan más pozitív hatása mellett a rákos megbetegedések esetében is nagyon hasznos, így fontos, hogy mindenki odafigyeljen a q10 hatásaira. Az élelmiszerek közül a húsok és a hal q10 tartalma a legmagasabb; több mint 50 mg/kg található a marha-, a sertés- és a csirkeszívben és a csirkemájban. A növényi olajok is elég magas q10 tartalmúak. A zöldségek közül pedig a petrezselyem és a perilla a leggazdagabb q10 források.

forrás:Dr Balaicza Erika: Hatásos "fegyverek" daganatok ellen

A bőséges folyadékfogyasztás szükségessége
Napjainkban szerencsére egyre nő az egészséges életmódot folytatók és ezzel együtt az egészséges táplálkozási szokásokat kialakítók száma. Jó, ha tudja, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozásnak a megfelelő folyadékfogyasztás is részét képezi. Szervezete a nap során folyamatosan vizet és ásványi sókat veszít, amelyeket a kellő mennyiségű víz, illetve vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételek fogyasztásával pótolhat.

Folyadékháztartás a szervezetben
A szervezet víztartalma a kor előrehaladtával egyre csökken. Az újszülött szervezete72%, a felnőtté átlagosan 60%, míg az idős emberé csupán 50% vizet tartalmaz, amelynek legnagyobb hányada sejten belül, kisebb része sejten kívül található (vérplazma, nyirok, vizelet, nyál, emésztőnedvek, orrváladék, könny és izzadság).

A víz élettani szerepe a szervezetben összetett és sokrétű:
-lehetővé teszi a vérkeringést, befolyásolja a vér összetételét,
-szabályozza a vérnyomást,
-részt vesz a tápanyagok, a salakanyagok és a gázok oldásában, szállításában,
-befolyásolja a sav-bázis egyensúlyt,
-fenntartja az ozmotikus nyomást,
-közreműködik a szervezet állandó, belsőhőmérsékletének szabályozásában

A víz, szervezeten belüli egyensúlyi állapotát több tényező is befolyásolja, például az aktív sporttevékenység, a nehéz fizikai megterhelés, az éghajlat, a külső hőmérséklet, a szaunázás, a sírás, a láz, a hasmenés vagy a hányás. Ha a vízháztartás egyensúlya megbomlik, akár a vízfelvétel csökkenése, akár a vízleadás fokozódása miatt, a szervezet kiszárad. Már 2%-os folyadékvesztés esetén is csökken a fizikai és a szellemi teljesítő képesség, megjelennek a kiszáradás első tünetei (fejfájás, koncentrálóképesség csökkenése, szomjúság).

A szomjúságérzet a folyadékegyensúly fenntartásának egyik legfontosabb ingere, amely sürgős vízpótlásra figyelmeztet. A kánikula okozta rosszullét, szédülés, ájulás elkerülése érdekében, ne várja meg, amíg szomjas lesz! Már a nyelv, száj kellemetlen kiszáradása előtt igyon valamilyen folyadékot! A torokgyulladás elkerülése érdekében ne jéghideg italokat igyon! Tudatosan alakítsa ki folyadékfogyasztási szokásait: ügyeljen a fogyasztott szilárd és folyékony táplálékok mennyiségére és arányára; , napi tevékenységébe iktasson hosszabb-rövidebb pihenőket, és ezeket használja ki egy-egy pohár frissítő ital vagy lédús gyümölcs elfogyasztására.

Nagy mennyiségű, rendszeres ásványvíz-fogyasztás esetén az alacsonyabb (200 mg/1000 ml alatti) ásványianyag-tartalmú ásványvizek fogyasztása javasolt (az ásványi anyagok túlzott felhalmozódásának elkerülése érdekében). A változatosság kedvéért emellett fogyasszon ivóvíz minőségű csapvizet is. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az alkoholok és a cukrozott üdítőitalok fokozzák a szomjúságot, ezért nem ajánlottak a folyadékszükséglet fedezésére. Túlzott és rendszeres fogyasztásuk ráadásul hozzájárul a túlsúly és az elhízás kialakulásához. Alkoholt és üdítőt ne csak a meleg napokon, hanem az év többi napján is csak mértékkel fogyasszon.

A kisgyermekeket ivóvízzel, ill. alacsony ásványianyag-tartalmú ásványvízzel kínálja, üdítőitalt csak különleges alkalmakkor engedjen nekik fogyasztani.


TIPPEK:
Váltogassa rendszeresen az Ön által fogyasztott ásványvizek márkáját és típusát annak érdekében, hogy elkerülje egyes ásványi anyagok felhalmozódását a szervezetében..
Díszítse, ízesítse italát szivárvány-jégkockával: gyümölcsdarabokat, gyümölcslét, limonádét fagyasszon le jégkockának és ezeket tegye a hűsítő italba.
Oltsa szomját limonádéval egyszerűen és természetesen: friss citrom vagy lime levével, citrom- vagy lime-karikákkal ízesítse a vizet. Fogyasztás előtt ne feledje el alaposan megmosni a gyümölcsök héját!
Külföldi nyaralás alkalmával ne igyon csapvizet és ne tegyen csapvízből készült jégkockát a poharába! Étteremben is figyeljen enne betartására, így elkerülheti a kellemetlen, hasmenéssel, hányással járó fertőzéseket.
Főzzön meg reggel egy adag, szárított gyümölcsdarabokat tartalmazó gyümölcsteát, hűtse be, így délutánra már kész is a jeges tea, amely citrom- vagy lime-karikákkal dúsítva még izgalmasabb szomjoltó.
Egyszerűen és könnyedén készíthet otthon is egészséges fagylaltot, ha natúr joghurtot és friss vagy fagyasztott gyümölcsöket kever össze, majd ezt lefagyasztja. A házi fagylaltot akár kész gyümölcsjoghurtból is készítheti.
Ha az alakjára is szeretne odafigyelni és mégis boltban vásárolt terméket kíván fogyasztani, válasszon light fagylaltot! Nem mindegy azonban, mitől „light”: zsírban szegény vagy cukor nélkül készült a termék. Mindenképpen olvassa el a címkén található leírást! A cukor nélkül készült fagylalt jól beépíthető a cukorbetegek étrendjébe is.
Nyáron a nagy melegben kevesebb energiára van szüksége szervezetünknek, ezért ne terhelje túl zsíros, erősen fűszerezett, nehezen emészthető ételek fogyasztásával. Ezt könnyű is betartani, hiszen a hőség idején általában nem kívánjuk a nehéz ételeket, inkább frissítő, üdítő jellegű fogásokra vágyunk. Ebédre vagy vacsorára választhat, sovány tengeri halat, szárnyas húst, sovány sajtot és friss zöldségeket tartalmazó salátát. Az öntetet is készítse el otthon, olívaolaj, citromlé, friss vagy szárított zöld fűszerek, kefir vagy sovány joghurt felhasználásával.

Az öregedés jelei a bőrön

Az öregedés első jelei általában a bőrön majd a hajon jelentkeznek (persze ez egyénenként változhat, hisz van aki egészen későn kezd el őszülni, stb). Bőrünk fiatalságának megőrzése érdekében azonban a legszükségszerűbb lépés, ha megfelelő mennyiségű vizet veszünk magunkhoz. Az öregedés egy természetes folyamat, mely az éveink számával egyre feltűnőbb jelekkel érzékelteti jelenlétét. Ám bőrünket könnyen megóvhatjuk a korai öregedés jeleitől, ha elég vizet fogyasztunk minden nap.

Forrás:OÉTI hivatalos kiadványa

L- karnitin
Az L-karnitin egyik legfontosabb funkciója a hosszúláncú, szabad zsírsavak oxidációja. Olyan működési folyamat, amely a mitochondriumokon, a sejt "erőművén" belül zajlik le. Az L-karnitin szállítóanyagként működik, amely a szabad zsírsavakat a mitokondriumokba szállítja, ahol ezek a bétaoxidáció révén energiává alakulnak át. A vázizomsejtek, mindenekelőtt a szívizom függnek ettől a mechanizmustól, mint metabolikus energianyújtás forrásától.

Ezen túlmenően az L-karnitin további fontos funkciókkal rendelkezik:
- a közvetítő láncú zsírsavak oxidációja,
- a zsírsavak oxidációja a peroxiszómákban,
- az egyensúly fenntartása a lekötött és a szabad A-koenzimek között, a zsírsavelégetés optimálása céljából,
- az A-acylkoenzim mérgezőkoncentrációjának kiküszöbölése,
- energiatermelés ketontestekből és piruvátból, miáltal a teherbírási határ nő,
- a vér ammónium szintjének szabályozása (Krahenbuhl, 1995).

A táplálékok közül az állati eredetű táplálékok tartalmaznak nagyobb mennyiségben L-karnitint. Ezen belül is az úgynevezett vörös húsok, mint például a kecske, a juh, és a marhahús L-karnitin tartalma a legmagasabb. L-karnitin tartalmuk a húsban 300 és 2100 mg/kg között változik. A fehér húsok L-karnitin tartalma 100 mg/kg érték körül van. A növényi eredetű táplálékok viszont legfeljebb 30 mg/kg értékben tartalmaznak L-karnitint (Taylor, 2001). Számos L-karnitin tartalmú táplálékkiegészítő létezik itthon és külföldön egyaránt.

Koenzim Q10
1957-ben a KoQ10-et először izolálta marhaszív mitokondriumából Dr. F. Crane az Amerikai Egyesült Államokban, míg hatásmechanizmusa felderítéséért Dr. Mitchell 1978-ban Nobel-díjat kapott. A koenzim Q10 (KoQ10) vitaminszerű vegyület. Az ubikinonok közé tartozik, melyek zsíroldékony vegyületek, és fontos szerepet töltenek be az elektrontranszportban és a mitokondriumokban zajló energiatermelésben. A koenzim Q10 kiemelkedő jelentőségű a sejtszintű energiatermelésben. Gyakorlatilag az emberi szervezet szinte minden egyes sejtjében megtalálható, potenciális antioxidáns, a szabadgyökök szöveteket és sejtkomponenseket károsító hatása elleni védelem hatékony fegyvere.
A koenzim Q10 hatásai az emberi szervezetre:
- megnöveli a szervezet energiaszintjét
- kisebb mértékű fáradtságérzés
- jobb szívizomfunkció
- nagyobb munkabírás
- általános közérzet javulása
- kardiomiopátiás betegeknél a tünetek jelentős mérséklése
- magas vérnyomásra csökkentése

Állati belsőségek, szójaolaj, szardínia, földimogyoró, szarvasmarhából készült fogások fogyasztásával a megfelelőKoQ10-bevitel egy része már biztosított (Balch, 1990).

Lipolsav
Az alfa-lipolsav az egyik legerősebb, univerzális antioxidáns, mely megvédi sejtjeinket a pusztulástól. A lipolsav képes még a többi ismert antioxidánst is erősíteni. Az alfa-liponsav (ALA) emellett vércukorszint szabályozó hatása miatt hasznos diéta alatt és karnitin szedése során is. Az ALA a glükóz ATP-vé alakításához szükséges egyik enzim, ami az emberi szervezetben termelődik, de megtalálható a burgonyában, a répában, a jamszgyökérben, a batátában, a céklában és a vörös húsokban is. Ez az enzim önmagában is hatékony antioxidáns, képes más antioxidánsok regenerálására és hatékonyságuk növelésére is. A kutatások szerint az alfa-liponsav megóvja a vörös vérsejteket az oxidációtól és intenzív napozás után az UVA-sugárzás káros hatásaitól, míg más vizsgálatok alapján hatékony méregtelenítő anyag is, képes eltávolítani a szervezetből a kadmiumot, az ólmot és a higanyt, valamint kivonni a vérből a felesleges vasat és rezet. Az antioxidáns hatás eléréséhez szükséges napi adag 200-300 mg. A humán egészségügyben a cukorbetegség terápiája az a terület, ahol az ALA vezető szerepet játszik.
Az ALA-tartalmú adalékokat 30 éve használják a diabéteszes eredetű idegbántalmak gyógyítására. Javítja a vérkeringést és a distalis idegek állapotát, visszafordítja az idegek, a szemek és a szív diabéteszes eredetű károsodását. Hosszú távú alkalmazása elősegíti új fibrinszálak kialakulását is. További kutatások azt is kimutatták, hogy az ALA hatékony antihyperglykaemiáságens. Glükózszintcsökkentő és szabadgyök-ellenes hatása miatt széles körben alkalmazzák a diabéteszes komplikációk, pigmentdegenerációk, szürke hályog, idegbántalmak megelőzésére.

Illetve tegyünk még említést a Kolin-ról
Tulajdonképpen a B-komplex egy tagja, de nem sorolják a B-vitaminok közé, mivel nemcsak külső forrásból tud szervezetünk hozzájutni, hanem képes szintetizálni is azt. Legfontosabb hatásai az emberei szervezetre, hogy védi a májat: segít ellátni méregtelenítő feladatát, erős megterhelés esetén (alkohol, drog) valamelyest csökkenti a káros hatásokat, valamint megakadályozza zsírok lerakódását a szervben. Továbbá segíti a zsírégetést: fokozza a szervezet zsírfelhasználását, így diéta mellett támogathatja a zsírvesztést. (Különösen inozitollal.) Kolinnal nagyban csökkenthető az epekövek kialakulásának valószínűsége.

Q10

A q10 az Egyesült Államokban a harmadik legkelendőbb étrend-kiegészítőnek számít. A Q10 a ritka betegségek kezelésére szolgáló úgynevezett árva gyógyszerként engedélyezték a Huntington-szindróma és a mitokondriális citopátiák terápiájára. Ám a Q10 számos más területein is nagyon hasznos lehet, mint: rák, szívmegállás megelőzés, vérnyomás, fogágybetegségek, Parkinson-kór. Már csak ezért is hasznos is lehet a Q10 bevitele szerverünkbe, melynek ma már számos módja ismeretes.

forrás: Nagy János: A jövő élelmiszerei és az egészség

A körömvirág szinte mindenhol megél. Juliette de Bairacli Levy szerint a körömvirág ‘a nap növénye, amelynek virágaiban a nap energiája rejtőzik’. Nekem már az is elég, ha látom a virágot növekedni, fejlődni és lelkemet melegség önti el és jókedvre derülök. Imádom nézni a sárga ezernyi változatában pompázó virágfejeket, és imádom az illatát a kezemen, mikor begyűjtöm növényt. A körömvirágot egyszerű termeszteni, a növényi anyag felhasználásával pedig könnyen, kreatív ötletekre támaszkodva gyógyhatású készítményeket állíthatunk össze házipatikánkhoz.

A műtéti hegeket rendkívül hatékonyan simítja (különösen hatékony csipkerózsa mag olajjal, illetve jojoba olajjal és illóolajok - sárgarépa mag, lavandin, olasz szalmagyopár, rozmaring verbenon kémiai típus - hozzáadásával) de általános bőrápoló krémekben és testápolókban is igen hatásos. Kisfiam az udvaron játék közben rendszeresen lehorzsolja a térdeit. Körömvirágból készült főzettel permetezem be, amely nyugtatja a bőrt és segíti a sebek gyorsabb gyógyulását. Ugyanezt a főzetet használom a viszketegség enyhítésére, amelyet kerti munka közben az őszi bársonyatkák csípései okoznak.

A serdülőkori gyulladt, pattanásos bőr kezeléséhez hasznos segítség a castile szappanból, körömvirág tinktúrából, teafa (Melaleuca alternifolia) és levendula (Lavan-dula angustifolia) illóolajokból összeállított arclemosó. Elképesztően jó babahintőport készíthetünk szárított, majd mozsárban vagy elektromos konyhai darálóban porrá őrölt kék kamilla és körömvirág bio kukoricakeményítőhöz adagolásával. A tél folyamán leves alapot főzők körömvirágból.

Hagyományos felhasználása
A német népi gyógyászatban sebek és mirigyekkel kapcsolatos betegségek gyógyítására használták (Wood, 1997). Számos forrás emlegeti, mint a ‘szegény ember sáfránya’, ezért jellemzően ételeket – rizs, levesek – színeztek és ízesítettek vele. Szinte minden modern európai piacon megtalálható, gyakran levesalapot főztek belőle. Rácz János leírása szerint az hinduk templomaik díszítésére használták a virágokat, a középkori Európában pedig a gyógynövényként gutaütötteket fürdőjéhez adagolták.

Terápiás hatások
A körömvirágról kimutatták, hogy hatékony bakteriosztatikus (baktériumok növekedését, vagy szaporodását megállító), gyulladáscsökkentő, lázcsillapító (antipiretikus), gombaölő és sebgyógyító hatású. Klinikai kísérletek is bizonyították, hogy a növény citoprotektív, azaz sejtvédő, a sejtmembrán áteresztőképességét növeli, így a sebgyógyulás folyamatát gyorsítja.

Külsőleg
1. Sebeken alkalmazva fertőtlenítő (antiszeptikus), bakteriosztatikus és vérzéscsillapító (hemosztatikus). A körömvirágot a kisebb horzsolásoktól a mélyebb sebek kezeléséhez is használhatjuk, a gennyesedést megakadályozza, a gyulladást csökkenti. Kifejezetten hatékony duzzadt, forró, fájdalmas, gennyesedett, befülledt sebekre. Kimutatták, hogy a körömvirág az immunrendszer falósejtjeit és további mechanizmusait aktiválja.

Belsőleg:
2. terápiás hatással bír a belső elválasztású mirigyekre, krónikus, megoldatlan fertőzésekre, tisztítja a nyirokrendszeri mirigyeket és hajszálereket. A sebek, nyirokmirigyek eltávolítása, vagy betegségek okozta nyirokrendszeri pangást oldja.
3. a károsodott májban csökkenti az enzimek számát
4. enyhíti az emésztőrendszeri és egyéb nyálkahártyák gyulladását
5. a gyomorra melegítő hatással bír, a hőt a perifériákba vezeti, hígítja a testfolyadékokat és lázas állapotok esetén izzasztó hatású, így lázcsillapító (antipiretikus).
6. menstruációt serkentő. Wood értekezésében Julia Graves-re hivatkozik, aki szerint a körömvirág az upana vayu(lefelé áramló prána) stimulánsa, más szavakkal emeli a medence körüli terület energiaáramlását. Ezért ajánlott késleltetett vagy elmaradó menstruáció esetén.
7. Európában hagyományosan általános immunrendszeri tonik (betegségmegelőzésre).
A megrekedt nyirok és elhúzódó fertőzések kimozgatásával a téllel érkező traumára készít fel. A körömvirágot a German Commission E Monographs (Német E-monográfiák) belső és külső használatra is felsorolja: a száj és a garat nyálkahártyájának gyulladására, illetve lassan gyógyuló sebekre és lábszárfekélyre.

Körömvirág tinktúra
A körömvirág tinktúra elkészítéséhez használhatunk friss és szárított alapanyagot is.
A tinktúra a növényi alapanyag drogjának alkohollal, almaecettel vagy növényi glicerinnel történő kivonata. Az alkoholos kivonáshoz használhatunk jó minőségű vodkát vagy brandyt (legalább 40%-os erősségűnek kell lennie, de minél magasabb az alkohol térfogat-százalékos jelölése annál hatékonyabb a kivonás).

Körömvirágos kenőcs
A körömvirággal készült kenőcsöt horzsolások mentén, kisebb vágások után kialakult vagy műtéti hegek simítására, töredezett/száraz bőrre, ekcémára, pelenkakiütésre, gyulladt vagy viszketeg bőrre, rovarcsípésekre, szoptatás miatt kitöredezett mellbimbók kezelésére használhatjuk.

Körömvirág forrázat (tea)
1-2 teáskanálnyi (1 evőkanál) körömvirággal készítsünk teát, amit lefedve 10-15 percig állni hagyunk. Leszűrés után mézzel édesíthetjük. Naponta 3-4 alkalommal vagy szükség szerint fogyasszuk. A körömvirágból készített teával öblögessünk, akár le is nyelhetjük. A gyógytea a
szájban előforduló sérülésekre, kaparó torokra és gyomorfekélyre is jótékony hatással van (Cech, 2000). A tea belsőleg gyulladáscsökkentő, görcsoldó, emésztésjavító, epehajtó és menstruációt serkentő. Izzasztó hatásának köszönhetően lázas állapotra és borogatásokhoz is hasznos. A szobahőmérsékletre hűtött forrázatot gyulladt, fáradt és viszkető szemek borogatására használhatjuk.

Bőrápolás természetes eszközökkel

A bőrápolás mát ott elkezdődőik, hogy reggelente friss vízzel megmossuk arcukat vagy, hogy a hölgyek megfelelő módon eltávolítják a nappal viselt sminket a bőrükről. A megfelelő folyadék fogyasztás szintén fontos eleme a bőrápolás összetevőinak. Ha pedig sérülés éri a bőrünket, akkor megéri kipróbálni a természetes bőrápolás valamely technikáját. Erre nagyon alkalmas a körömvirág, számtalan felhasználási módja ismeretes, melyek otthon is könnyedén elkészíthetőek.

forrás: Jade Shutes: A növényi napsugár

Azt, hogy a Rumini milyen ilyen népszerű, mondani sem kell, de mi a helyzet a Kincskereső Kisködmönnel?
 
…- De ilyen télben nem adom ám ki szegénykémet a házból. Gyenge virágszálam, dehogy eresztem ki ebbe a vad időbe! Tél fagyában, hófúvásban botorkálni, hogy engedhetném? Hóban elbukhatna, jégen elcsúszhatna, rossz gyerekek megkergethetnék, kutyák megszaggathatnák.
Kese kalapos tudományát nyáron is megtanulhatja. Aztán meg annyit én is tudok, mint az a vén szeleburdi. Ne félj, kincsecském, úgy megtanítalak én téged írni-olvasni, hogy püspökkorodban se felejted el!
- No, azt megnézzük - nevette el magát édesapám. Én magam is azt gondoltam, hogy no, azt szeretném látni, mikor énbelőlem is szülém tudós embert csinál! Hát pedig azt csinált. Olyan fortélyt eszelt ki, amilyen csak anyaszívektől telik.

..Akárhogy fűtöttük a búbost, a malomszoba ablaka egész télen át ki nem engedett. S az a befagyott ablak volt  az én palatáblám, édesanyám ujja rajta a palavesszőm. Lesz-e valaha a világon gyémántból faragott íróvessző,  amely drágább lehetne a munkában megbarnult, jeges vizekben megvörösödött, éles szelektől reszelősre fújt  vézna ujjnál, mely sütés, főzés, mosás, mosogatás után fáradhatatlanul kopogott a jégvirágos üvegen? És lesz-e a világon valaha szépíró mester, aki utánozni tudná azokat az ide-oda csúszkáló, hol hanyatt vágódó, hol orra bukó,
furcsa ákombákomokat, melyek korcsolyázó tündérek szeszélyes lába nyomához hasonlítottak?

Sokat sírtunk és sokat kacagtunk azon a télen. Voltak gonosz, makacs betűk, melyek nem akartak szót fogadni tanítómesteremnek se, és voltak kedvesek, derék, barátságos betűk, amiket az én ügyetlen ujjaim is egyszerre elő  tudtak hívni. A g betűnek sohase fogom megbocsátani azokat a könnyeket, melyek a világ legdrágább szeméből hullottak miatta. S az o betűre mindig úgy fogok gondolni, mint áldásra nyitott szájra. Ezt kedveltem a legjobban, mert ez volt a legkönnyebb. Le tudtam írni a számmal is; csak rá kellett lehelnem egész közelről az ablakra.

Egyszer ugyan odafagyott az orrom hegye, de édesapám megvigasztalt azzal, hogy marad abból elég, ha a fele lefagy is. A világból pedig csak annyit láttam ezen a télen, amennyit a jégbe karcolt betűkön keresztül látni lehetett. Fagyott madarakat a hóban. A Báró cigány rőzseszedő gyerekeit. Néha egy-egy ijedt nyulat. Egyszer messziről az öreg Küsmödit is láttam egy nagy H betűnek a létrájában. Azon az estén ezt a szót kapartam bele a jégvirágok mezejébe: KINCS
Édesapám odaállt mögém a méccsel, hogy jobban lássa, mit dolgozom. A betűk árnyéka óriássá nyúlva vetődött ki a hóra, s úgy reszketett a mécs lobogásában, mint valami varázsírás.
– Te, az S-et megfordítva írtad! – kacagott édesapám – Így kell azt írni.
Azzal a körmével egy rendes S betűt hasított az ablak jegébe. De én ravaszul csóváltam a fejemet, hogy engem nem lehet bolonddá tenni. Tudom én, hogy az az igazi, amire szülém tanított. S ha gyorsan írok, most is sokszor megesik még velem, hogy megfordítva írom az S-et, mint ahogy falusi szabók cégtábláján látni. S amikor észreveszem a hibát, mindig teleszalad a szemem könnyel, s megcsókolom a szívemmel a ráncos kezet, mely e kígyóbetűt először mutatta meg nekem..

Azon a télen még egy nevezetes eredménye volt az életemnek: szűcsmesterségre fogtak. Ez az első pályám azonban nagyon kora véget ért.
- Varjúnak varjú a fia - mondta édesapám, s felültetett maga mellé a műhelypadra, hogy tanuljam meg az őmesterségét. A hosszú selyemszőrű bőrökben, a piros és zöld irhákban, a színes cérnákban, a nagy acéltűk bujkáló villogásában csakugyan nagy örömem is telt. A piros irhák nyesedékeiből sapkácskákat és a zöld irha hulladékaiból kötőcskéket szabogattam össze, s azokat lecsúsztattam a műhelypad hasadékain. Bizonyos voltam benne, hogy az alatt törpék laknak az egérlyukakban, és azok éjszaka mind el fogják hordani az én nagyszerű ajándékaimat..

Miután ily módon megbarátkoztam a szűcsmesterséggel, pár nap múlva az édesapám a kezembe adott két bőrdarabot, hogy azokat varrjam össze. A térdem közé szorítottam a bőröket, mint őtőle láttam, és csakugyan nagyon gyorsan összeférceltem őket.
- Kész - mondtam büszkén, és munkám eredményét át akartam nyújtani apámnak. Sajnos,kiderült, hogy a bőröket a nadrágomhoz varrtam. Szűcsipari pályámat ezzel be is fejeztem….

Rumini a sikerkönyv

Éveken át igen keveset változott a kötelező olvasmányok listája, a Rumini mégis bekerült közéjük. És véleményem szerint, ez nagyon helyénvaló. A Rumini sokkal gyermekbarátabb történet, mint például a Kincskereső Kisködmön. Mikor kilenc-tíz éves koromban nekem is el kellett olvasnom, úgy érzetem, nem értem igazán, túl sok ez nekem. Ma már persze tudom értékelni és nagyon szeretem is Móra Ferenc eme örökbecsűjét, de a kisgyerekeknek egészen biztosan nagyobb kedvet hoz az olvasáshoz a Rumini, így nagyon szerencsés döntés volt beemelni a kötelező olvasmányok közé.

Forrás:Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön

A Dixit játékban nem csak a feladat magával ragadó, hanem a kártyák grafikai megoldásai is. Foglalkozzunk most tehát egy kicsit a vizualitással.

A világ értelmes megélése olyan jövőre irányuló adekvát személyiségműködés, amely hosszú távon az elvárásaink szerint kívánatos life long learning képesség-rendszereinek alapfeltétele. A külvilággal, mint aktív lénnyel (mind szociális, mind természeti értelemben) fenntartott, összességében mindenkor harmóniára törekvő kapcsolatában a személyiség olyan hálózat, amely folyamatosan újjá építi szerveződéseit, rendszereit. Már csak ezért sem folytathatunk olyan pedagógiai munkát, amely az egyformaság módszertanára épül. A képességek rendszereinek aktivitása a motívumok minőségétől és intenzitásától függ. Ezek körét és fejlesztését elsődleges fontosságúnak kell tekintenünk, tehát a vizuális pedagógiai tervezés során az aktivitáson alapuló adekvát személyiségműködés egyik feltételeként kell kezelnünk őket.

W. J. T. Mitchell, a University of Chicago professzora, aki a vizuáliskultúra-kutatás hangzatos nevű vizuális praxis társadalmi konstrukciójának tanulmányozása interdiszciplináris területén tevékenykedik, dolgozatában a vizuális kultúra meghatározása helyett kérdések sorával szembesít a fogalom ismertségével/ismeretlenségével kapcsolatban: „De mi a ’vizuális kultúra’, ez az új hibrid interdiszciplína, amely összeköti a művészettörténetet az irodalomtudománnyal, a filozófiával, a filmelmélettel, a médiatudománnyal, a szociológiával és az antropológiával? A kritikai kultúrakutatás vizuális frontvonala? Új scientizmus, amely reményei szerint kidolgozza a vizualitás egészének lingvisztikáját vagy szemiotikáját? Új
esztéticizmus, amely elmozdítja a kritikai kultúrakutatást a jelektől és a jelentésektől az érzetek, az érzékek, az érzések és az affektusok felé? Lehet esetleg egy válasz a ’képi for-
dulat’ popularizálódásával összhangban arra a brutális tényre (vagy ez csak egy elsajátított idea?), hogy a vizualitás annyira meghatározza világunkat, mint még soha? Az akadémia lepaktál vagy éppen szembefordul a ’látvány’ és a ’felügyelet’ társadalmával? Hol húzódnak a vizualitás politikumainak határai? Kiterjesztheti-e a művészettörténet a maga horizontját nem csupán a műalkotás szféráján, hanem a képeken és a vizuális tárgyakon is túlra a vizualitás praxi sáig, a nézés és a nézettség különféle módozataiig, amelyekből összeáll az emberi vizualitás világa? Vizuális kultúrakutatássá válhat a művészettörténet?”


Fontosnak tartom a kissé terjedelmes kérdéssort a szakterület kutatójától maradéktalanul idézni, mert rámutat a vizuális kultúra értelmezéseinek sokszor közhelyes, sokszor miszticizmusba hajló értelmezései természetére. Az ősi, egykor olyan megbízható vizuális közegben való tájékozódás a modern és a modern utáni kor embere számára lassan a kognitív szféra labirintusává válik.

Ez a totalitás a vizuális kommunikáció legkülönbözőbb közlésformáival bombázza képi-fogalmi rendszereinket. „A képi kultúra a kultúra egyik szférája, látó része. A vizuális észlelés és befogadás révén felfogott makro- és mikrokörnyezet (tárgyak, jelek), a képalkotó tudat, a vizuális jelenségvilág használatáról valló képességek, magatartások, szokások, normák, értékrendszerek együttese (vizuális kommunikáció). A vizuális kultúra a vizuálisan észlelhető dolgok (városkép, épület, belső tér, berendezés, öltözék, dísztárgy, festmény stb.) és a vizuálisan észlelhető tevékenységek (emberi test mozgása, színház, formatervezés stb.) összessége. A vizuális kultúra a vizuális nyelv segítségével válik érzékelhetővé, értelmezhetővé. Konvencionalizált jelrendszer, időben egyre differenciáltabbá váló jelkészlet (vizualitás). Beletartozik a vizuális információk minden forrása, a vizuális-optikai információközlő berendezések és jelrendszerek és az információkkal való élni tudás, a vizuális információk felfogásának, értelmezésének és felhasználásának módja. A látvány, a láthatóság, a vizuális jelek, szimbólumok, a vizuális közlés érzéki és formai minőségekben informál az érzékileg megfogható világról.”

Mitchell kérdéseinek jó részére válaszolnak a fenti meghatározás sorai. Ha tárgyunkhoz, a vizuális neveléshez közelítjük a vizuális kultúra ilyen széles értelmezését, az kommunikációs ésdiszciplináris szempontból világossá teheti, hogy a pedagógiai szándékú kortárs értelmezés csak interdiszciplináris összefüggésekben, multimediális attitűddel és felületeken adható meg.  A nevelés vizuális értelemben tehát mindazon érintkezési felületekre és mentális szférákra – nevezhetjük mentális térnek vagy „mentális architektúrának”– vonatkozik, amelyekkel a látható világ kultúrája kommunikálni képes az emberrel. Az ilyen felületeken a külső, látható természet tárgyai és jelenségei, valamint az emberre jellemző belső képi reprezentációk valamilyen virtuális vagy valós kép- és tárgyalkotó módszerrel, technikával történő felfogása és tárgyiasítása, valamint ezek látás útján történő együttes érzékelése és a velük való mentális, valamint gyakorlati műveletvégzés történik.

Nyíri Kristóf idézi Ludwig Wittgensteint, aki rámutat: „...ahhoz, hogy a kép mondjon számomra valamit, nem szükséges, hogy reá tekintve szavak jussanak eszembe. Mert hiszen a képnek kellene a közvetlenebb nyelvnek lennie.”Biztosak lehetünk abban, hogy a képi üzenetek az idők legmélyéből is értelmes tartalmakat hordoznak, legfeljebb egzakt, szituatív jelentésüket nem képesek már közvetíteni.

Dixit: látvány és talány varázslata

A Dixit nem véletlenül ennyire népszerű az apróságok körében. Beszélni valamiről, úgy, hogy ne légy egyértelmű, mégis kitalálják, mire gondolsz – de ne mindenki – na az nem kis feladat. S ha a Dixit játékszabályai nem lennének elég izgalmas, ott van még az ámulatba ejtő látványvilág. A Dixit kártyáin festményszerű képek elevenednek meg, magukkal ragadva a gyerkőcöket csodaországba, s inspirálva őket a játékra.

Forrás: Strohner József:Vizuális nevelés: kép, kreativitás, motiváció

A huszadik század második felében nagy vitákat kavart a mesterséges intelligencia kérdése. A MI kapcsán felmerülő– jórészt elmefilozófiai és nyelvfilozófiai – problémák nem új keletűek, gyökereik megtalálhatóak jóval korábban élt filozófusoknál. Sokan gondolták úgy, hogy az erős MI kísérlete kudarcot vallott, mások az MI –t kritizáló filozófusokat bírálták, annyi azonban bizonyos, hogy a gépek filozófiai értelmezése volt az a mozzanat, amely a hetvenes évek végétől nagyban hozzájárult az ún. „második kognitív forradalom” –hoz (Pléh Csaba, 1996). Ez egy szinttel absztraktabb kérdéseket vetett fel, mint a korábbi megközelítések: ideiglenesen még a pszichológusok is eltekintettek attól, hogy hogyan valósítja meg az elme a megismerést, a kognitív tudomány viszont általánosságban attól tekintett el, hogy miféle lény a megismerő. A pszichológusok számára azonban a gépek csak eszközök az emberre vonatkozó modellek explicitté tételéhez.

Mit is neveznek mesterséges intelligenciának a különbözőszerzők. Az MI –nek négyfajta definíciója elterjedt, amiket két dimenzió mentén értelmezhetünk: (a) az egyik dimenzió, hogy a definíció a gondolkodást vagy a cselekvést célozza-e meg, míg a (b) másik dimenziója a felosztásnak az, hogy a sikert az emberi teljesítményhez mérjük vagy a siker mércéje az intelligencia egy idealizált koncepciója: a racionalitás. Ezek alapján a négyféle álláspont:

1) Emberi módon gondolkodó rendszerek: Amely elsősorban a kognitív vagy megismerés-tudományok megközelítése. Célja az emberi elme működését és megismerést modellező
rendszerek kialakítása, hogy ezáltal is közelebb kerüljünk az elme megértéséhez.
(2) Emberi módon cselekvőrendszerek: Ez a megközelítést Alan Turing nevéhez kötődik, akinek elhíresült Turing tesztje éppen az emberi viselkedést állította az intelligencia kritériumának, és így az elérendő célnak.
(3) Racionálisan gondolkodó rendszerek: Logicista megközelítés, mely az emberi gondolkodásnál valamilyen értelemben tökéletesebb, racionálisabb gépek / programok megalkotását tűzi ki célul.
(4) Racionálisan cselekvőrendszerek: A modern informatikai tudományok / számítástudomány megközelítése, amely nem tűzi ki célul, hogy az így kialakult rendszerek valóban gondolkodjanak, azt sem, hogy közel hasonló módon működjenek, mint az emberek, csak azt, hogy minél racionálisabban viselkedjenek. (pl.: előre jelezzék nekünk a földrengéseket, segítsenek diagnosztizálni betegségeket, stb.) A racionálisan viselkedő
rendszereket ágensek nevezik.
 
John. R. Searle (Searle, 1980) bevezetett egy azóta elterjedt definíciót, mi szerint megkülönböztetjük a mesterséges intelligencia gyenge és erősváltozatát. Searle gyenge MI-nek nevezi azt az álláspontot, mely szerint ki lehet alakítani olyan rendszereket, amelyek úgy cselekszenek mintha intelligensek lennének, de a gyenge MI semmit nem mond arról, hogy egy ilyen gép valóban rendelkezik-e elmével vagy sem. Ezzel szemben erős MI-nek nevezett álláspont szerint olyan rendszerek is kialakíthatóak, melyek valóban gondolkodnak, tehát elmének tekinthetőek. Ez alapján az erős MI főkérdése, hogy:egy megfelelően programozott számítógép tekinthető-e elmének, abban az értelemben, hogy egy ilyen számítógép valóban megért dolgokat és egyéb kognitív állapotokkal rendelkezik?

A mesterséges intelligencia erős megközelítésének legfőbb problémája az, hogy lehetséges-e, hogy egy számítógép kognitív állapotokkal rendelkezzen, tehát tud-e egy számítógép gondolkodni. Mint láttuk, már a XVII. – XVIII. században is foglalkoztak ezzel a kérdéssel a filozófusok. Például Descartes a gépek gondolkodásával szemben, míg de la Metrie a gépek gondolkodása mellett foglalt állást, sőt azt állította, hogy az emberek is gépek. A huszadik század közepén Turing egy olyan álláspontot fogalmazott meg, amely szerint bizonyos körülmények között ésszerű azt a feltételezést megtennünk, hogy egy számítógépnek van tudata (ha egy számítógép átmegy a Turing teszten).

Számítógépnek ő egy véges állapothalmazzal rendelkező szimbolikus jelfeldolgozó rendszert nevezett. Ez ellen a megközelítés ellen matematikai / logikai ellenérvek is tehetőek, mint amilyen pl: a megállási probléma vagy a Kurt Gödel féle nem-teljességi tétel. Ezeknél még erősebb ellenérvnek tűnik azonban a szimbólumok szemantikus értékét hiányoló argumentum, melyet először Searle fogalmazott meg a „kínai szoba” érvében. Searle gondolatmenete mindenfajta funkcionalista megközelítés számára kihívást jelent, így a később ismertetett konnekcionista álláspontnak is. A konnekcionalizmus a hagyományos centralizált (egyközpontú) szimbólum feldolgozáson alapuló megközelítés helyett egy elosztott / decentralizált, párhuzamos jelfeldolgozást végző rendszer felépítést javasol, ahol nincsenek szimbólumok és szabályok. Ez a megközelítés nyíltan az emberi agy idegsejt hálózatából meríti vezérlő analógiáját. A hagyományos szintaktikus szimbólum feldolgozó rendszerek és a konnekcionizmus több keveréke is létezik, pl.: Andy Clark álláspontja. Mivel a konnekcionizmus is egy funkcionalista álláspont, így szembe kell néznie azokkal problémákkal amit – hogy Hernád István kifejezésével éljünk – a szimbólumok lehorgonyzása jelent. Searle is foglalkozik a konnekcionizmussal cikkében és a kínai szoba argumentumot kiterjeszti erre a típusú megközelítésre is.
Felvethető az az álláspont, hogy talán az externalizmussal meg lehetne menteni a funkcionalista erős MI megközelítéseket. Azonban más ellenvetések is megfogalmazhatóak a konnekciozismussal kapcsolatban, pl.: ezen értelmezés szerinte egy nagyváros vízvezeték-hálózata vagy nagy mennyiségű ember együttműködése elmének tekinthető. Azonban a funcionalizmusnak is vannak ütőkártyái, mint amilyen pl.: Moravec agyprotézis kísérlete. Az agyprotézis kísérlet azt igyekszik kimutatni, hogy a Searle által is képviselt biológiai naturalizmus nem egyeztethető össze konzisztensen a funkcionalizmus tagadásával. Az erős MI kérdése természetesen se pozitívan, se negatívan nincs eldöntve, de talán ezt nem is vártuk egy filozófia problémától, főleg nem, ha az olyan kérdéseket feszeget, mint az emberi gondolkodás és a tudatosság kérdése.

Miért fontos a memória

Gyakran használjuk a szót, de tudjuk-e hogy pontosan mire jó és miért fontos a memória? Már az állatoknál is megfigyelhetjük, hogy hogyan sajátítanak el bizonyos dolgokat, s mentik el a memória tárba azokat, hogy emlékezzenek rá, hogy legközelebb is hasznosíthassák a megszerzett tudást. Ugyan ez a helyzet az embereknél is. A memória olyan, mint egy hatalmas könyvtár: magában rejti minden tudásunkat. Akár a rövid, akár a hosszútávú memória hiánya nagyban megnehezítené létünket.

Forrás:Csáji Balázs Csanád: A mesterséges intelligencia filozófiai problémái